A kutatást vezető Angelina Sutin, a Florida Állami Egyetem Orvostudományi Karának kutatója így számolt be a vizsgálatról: „Sokat tudunk arról, hogyan járulnak hozzá a személyiségjegyek a testtömeg-növekedéshez, azt viszont nem tudjuk, hogy a jelentős testtömegváltozások összefüggnek-e alapvető személyiségjegyeink változásaival.”
A kutatók a Baltimore Longitudinal Study of Aging (BLSA) és a Baltimore Epidemiologic Catchment Area (ECA) hosszmetszeti kutatásait elemezték, amelyekben összesen több mint 1900 különféle életkorú és társadalmi-gazdasági státusú ember vett részt. Az alanyok személyiségjegyeit és testtömegét két időpontban feljegyezték, évtizedes időközönként.
Sutin és munkatársai kimutatták, hogy azok a résztvevők, akiknek testtömege legalább 10 százalékkal nőtt, az impulzivitás fokozódását mutatták, vagyis nagyobb eséllyel engedtek a kísértéseknek, mint azok, akiknek nem változott a testtömege. Az adatokból ugyan nem derül ki, hogy a megnövekedett impulzivitás a testtömeg-növekedés oka vagy eredménye volt, az azonban egyértelmű, hogy szoros összefüggés áll fenn az ember fiziológiai és pszichológiai állapota között.
Meglepő módon az is kiderült, hogy az elhízott résztvevők megfontoltabbá is váltak, vagyis nagyobb valószínűséggel gondolták át alaposan a döntéseiket. A megfontoltság felnőttkorban mindenkinél fokozódik, de a növekedés majdnem kétszer nagyobb volt a meghízott alanyok esetében, mint a stabil testtömegűeknél.
A kutatók úgy vélik, hogy a megfontoltság valószínűleg a gyakori negatív visszajelzések következtében alakul ki. Ha valaki ma enged a kísértésnek, holnap nehezebben tud ellenállni a vágyakozásnak. Az elhízott személyekben tehát személyiségük változása következtében még inkább nőhet a további hízás kockázata.
