Félelem: indokolt reakció vagy központi hiba?

A félelem az egyik legősibb, ember és állat által ismert érzelem. A szociális fejlődés és tanulás során a félelem az amigdalán keresztül rögzül az ideghálózatban.

Betegszoba.hu
2013. 06. 14. 4:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy a Journal of Visualized Experiments (JoVE) Behavior című tudományos szaklapban megjelent tanulmány újabb fejezetet nyithat az amigdalakutatásban. Dr. Fred Helmstetter és kollégái a Wisconsin-Milwaukee Egyetemen egy önkéntesekkel végzett kísérletben azt vizsgálták meg, hogyan reagál az agy a várható fájdalmas ingerekre, ebben az esetben az elektromos áramra.

„Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan reagál az agy a fájdalomingerekre, és hogy ez a reakció hogyan változik, amikor a résztvevők visszaemlékeznek a fájdalmas élményre” – nyilatkozta dr. Helmstetter. „Az amigdala rendkívül fontos szerepet játszik annak meghatározásában, mit tartunk veszélyesnek és mit biztonságosnak a környezetünkben. Ez a kísérlet egyedi volt abban a tekintetben, hogy az amigdala működését rendkívül részletesen és hosszú időn keresztül figyelhettük meg.”

A vizsgálatok során mágnesesrezonancia-vizsgálatot (MRI) és magnetoencefalográfiát (MEG) is alkalmaztak a tudósok. Az MRI segítségével a kutatók elkészítették az agy térképét, az MEG pedig megmutatta, hogy ezen a térképen hogyan változik meg a mágneses aktivitás az agyban – főleg az amigdalában – az elektromos ingerek hatására. Az érzelmi kontroll központjaként az amigdala kiemelt szerepet játszik a veszélyek felismerésében és a fenyegetésekre adott reakciók kialakításában.

„Vannak bizonyítékaink, amik arra engednek következtetni, hogy a szorongásos és más pszichopatológiai megbetegedések az amigdala megváltozott működésének következtében alakulnak ki. A korábbi, nem invazív vizsgálatok során ezt a feltevést sikerült bizonyítanunk, de pontos képet majd csak most kaphatunk arról, hogyan reagálnak az idegsejtek a különböző fájdalomingerekre. Remélhetőleg a mostani kutatási eredmények segítenek megválaszolni a kérdéseinket” – összegezte dr. Helmstetter.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.