Miben különböznek kortársaiktól a zenét tanuló gyerekek?

Két kulcsfontosságú személyiségjegyből sokkal jobban lehet következtetni arra, hogy ki fog a jövőben hosszabb időn keresztül zenei tanulmányokat folytatni.

Érdekes felfedezés volt továbbá, hogy a személyiségjegyek, a demográfiai tényezők és a szülők iskolázottságának figyelembevétele mellett a kognitív képességek és a zenei tanulmányok közti kapcsolat teljesen megszűnt. Schellenberg kutatásai során azt a széles körben elterjedt nézetet igyekezett megvizsgálni, miszerint a zene okosabbá teszi a gyerekeket.

„A mostani feltevések szerint a zenei képzés intelligensebbé teszi a gyerekeket. De ilyen következtetéseket nem lehet pusztán abból levonni, hogy a zenei képzésben részesült gyerekek intelligenciahányadosa magasabb, mint azoké, akik nem tanultak zenét” – mondta Schellenberg, a Toronto-Mississauga Egyetem pszichológiai tanszékének kognitív pszichológiával foglalkozó specialistája. A Kalifornia Egyetemen 1993-ban végeztek egy kutatást a témában, aminek adatai szerint a Mozartot hallgató résztvevők akkor jobban teljesítettek a térbeli tájékozódási képességeket vizsgáló teszteken, mint azok, akik nem hallgattak zenét a tesztek előtt. A tanulmány nyilvánosságra hozatala óta tartja magát az elképzelés, mely szerint a zenehallgatás okosabbá teszi az embereket.

Schellenberg ezt az úgy nevezett „Mozart-mítoszt” igyekezett megcáfolni. A résztvevők ugyanis legalább olyan jól teljesítettek a teszteken, ha nem Mozart zenéjét, csak egy hangoskönyvet hallgattak. „A teljesítmény javulása a hangok stimuláló hatásának köszönhető, és egyáltalán nem magának a zenének, vagy Mozartnak” – vélekedett Schellenberg, akinek feltevése szerint a zenei képzésben részesülő gyerekek olyan személyiségjegyekkel rendelkeznek, amik fogékonnyá teszik őket a zenére, javítják az iskolai teljesítményüket, és amik miatt idővel intelligensebbek lesznek társaiknál. Schellenberg két csoporttal végzett kutatásokat: 167 10-12 évessel és 118 egyetemi hallgatóval.

Megvizsgálta, hogy az egyéni kognitív képességek és személyiségjegyek vizsgálatával meg lehet-e jósolni, ki és milyen hosszú ideig fog zenét tanulni. A gyerekek körében elsősorban az új élményekre való nyitottság és a lelkiismeretesség segítségével lehetett következtetni a zenés tanulmányokra. Ezek a személyiségjegyek segíthetnek megmagyarázni, hogy a zenét tanuló gyerekek miért teljesítenek jobban az iskolában és későbbi egyetemi tanulmányaik során, mint társaik. Az egyetemi hallgatók közül az új tapasztalatokra leginkább nyitottak folytattak a leghosszabb ideig zenei tanulmányokat.

„A zenét tanuló gyerekek alapvetően kíváncsiak, motiváltak, kitartóak, koncentráltak, sokáig fenn tudják tartani a figyelmüket, nagy az önuralmuk és szervezettek. Bár a zenei nevelés segíthet javítani a kognitív képességeket, de csak az intelligenciahányados növelésének érdekében nem érdemes csellózni küldeni a gyereket” – összegezte a kutató. A kutatás részletes leírása a Frontiers in Psychology című tudományos szaklap legfrissebb számában olvasható.