Már felszállás előtt is 12 százalékkal csökken az utastér levegőjének páratartalma. A magasban a száraz levegő és a légnyomásváltozás csökkenti az ízlelőbimbók érzékenységét. Az édes és a sós íz érzete 30 százalékkal tompul odafönt – derül ki egy német tanulmányból, amelyet a Lufthansa légitársaság készített. A repülőgépen felszolgált étel tehát tengerszinttel megegyező magasságban kifejezetten fűszeresnek hatna.
A magasság hatása azonban csak az egyik tényezőt jelenti a repülőn felszolgált rossz koszttal kapcsolatban. A kirakós egy másik darabja a szaglás, amely az ízzel együtt adja az aromát. „Amikor valamit a szánkba veszünk, az orrot és a garatot összekötő járaton keresztül jut el az illat az orr receptoraiba” – magyarázta dr. Tom Finger, a Coloradói Egyetem orvosi karának munkatársa, a Sziklás-hegységi Íz- és Szaglásközpont társvezetője.
Az utastérben mérhető légnyomás megduzzasztja a nyálkahártyáinkat, elzárva az említett járatot, gátolva az illatmolekulák terjedését és cseppfolyósodását is. A szárazság ugyancsak hátráltatja a szaglást. A szaganyagok ugyanis a nyálkahártya falán keresztül továbbítódnak. Kiszáradt orr esetén az agy nem tudja megfelelően érzékelni az illatot, „így az ízkomponensek nagy része egyszerűen elvész” – magyarázta dr. Finger.
Egy 2011-es tanulmány, amely a Food Quality and Preference című szakfolyóiratban jelent meg, arról számol be, hogy egy kísérlet 48 résztvevője gyengébben érzékelte az édes és sós aromát erős háttérzaj, a motor zúgása mellett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!