Miért nem világos, merre van jobbra és balra?

Aki gyakran összetéveszti a jobb és a bal irányt, vagy gyakran döbben rá, hogy fordítva tartja a térképet, az nyugodtan hibáztathatja a hálósejtjeit.

Az emberi agy frissen azonosított alkotói segítenek a tájékozódásban ismeretlen terepen. A hálósejtek működésbeli különbségei magyarázatot adhatnak arra, hogy miért jobb egyes emberek tájékozódási képessége, mint másoké.

A folyamatra az állatvilágban is akad példa: a patkányoknak, a denevéreknek és a majmoknak megvan a saját „verziójuk”. Az emberi változatra úgy derült fény, hogy a kutatók megkérték egy csoport tagjait, játsszanak olyan videojátékkal, amelyhez egyik pontból a másikba kellett navigálniuk bizonyos tárgyak megtalálásához, majd visszaemlékezni rá, hogy miként jutottak a lelőhelyre. Az önkéntes résztvevők epilepsziások voltak, és kezelésük részeként elektródákkal az agyukban éltek – ez tette lehetővé a szakértők számára a vizsgálat pontosságát. A teszt során azonosították az úgynevezett grid sejteket, amelyek segítettek a tartózkodási hely megjegyzésében, akár térbeli jelölők hiányában is.  

Dr. Joshua Jacobs, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója elmondta, hogy a fölfedezett sejtek valószínűleg kulcsszerepet játszanak a navigációban. „Hálósejtek nélkül az emberek alighanem gyakran eltévednének, vagy kizárólag térbeli jelölőkre kellene hagyatkozniuk” – tette hozzá. A társszerzőként közreműködő dr .Michael Kanaha úgy nyilatkozott: megalapozott a feltételezés, miszerint a hálósejtek működésének egyedi különbségei magyarázatot adhatnak arra, hogy egyeseknek miért jobbak a tájékozódási képességei.

A Nature Neuroscience című szakfolyóiratban részletezett felfedezés segíthet a demenciával kapcsolatos kutatások előrelendítésében is. Az Alzheimer-kórban szenvedők térérzékelése ugyanis gyakran összezavarodik, és a betegség elsőként azt az agyterületet támadja meg, ahol a hálósejtek vannak.