A téma azért kiemelt jelentőségű, mert az emberek többsége élete során legalább egy idegen nyelvet elsajátít valamilyen szinten. Sokan akár professzionálisan, főleg abban az esetben, ha az agyfejlődés korai szakaszától kezdve, az anyanyelvvel párhuzamosan ismerték meg.
Az eredmények alapján az agy szerkezete hasonló a születéstől fogva elsajátított egy és két nyelvnél. Ha azonban a második nyelvet az anyanyelvi jártasság kialakulása után, a gyerekkor későbbi szakaszában sajátítja el az ember, módosul az agyszerkezet – főleg az elülső-alsó kéregé. A régió bal oldali része vastagabbá, a jobb pedig vékonyabbá válik. E rész idegsejtkötegei fontos szerepet játszanak a fő kognitív funkciókban, például a gondolkodásban, a nyelvhasználatban, a tudatban és a memóriában.
Az új adatok fényében feltételezhető, hogy a kisgyermekkor után elsajátított második nyelv serkenti az idegsejtek növekedését, illetve a közöttük való kapcsolat kialakulását éppúgy, mint az összetett motoros mozgást igénylő tevékenységek, például a zsonglőrködés. A szerzők tehát agyszerkezeti indokkal magyarázzák, hogy egyes felnőtteknek miért lehetnek nehézségeik a nyelvtanulással.
„A gyerekkor minél későbbi szakaszában ismeri meg a második nyelvet az ember, annál nagyobb változások mennek végbe az elülső-alsó agykéregben – magyarázta dr. Denise Klein, a Brain and Language című szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető kutatója. – Eredményeink bizonyítják a kor fontosságát a nyelvtanulás terén.”
Az intézmény által fejlesztett számítógépes program 66 kétnyelvű – tehát születése óta két nyelvet ismerő – és 22 egynyelvű, Montréalban élő felnőtt mri-képeit hasonlította össze.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!