„A módszer gondoskodik az agy és a szív vérkeringésének biztosításáról, amíg megérkezik az orvosi segítség. A hirtelen szívmegállások négyötöde kórházon kívül következik be” – magyarázta Dr. Joseph Anthony Zito amerikai szakértő, aki nem vett részt a kutatásban.
„Az életmentő technika elsajátítása növeli az áldozat túlélési esélyét. Ilyenkor a másodperceknek is óriási jelentőségük van” – tette hozzá dr. Zito, a New York-i North Shore-LIJ’s Franklin Kórház munkatársa.
Az elmúlt években több program is indult Dániában az újraélesztésre képes személyek számának növelésére. A lakosság több mint 15 százaléka vett részt CPR-tréningen 2008 és 2010 között – olvasható a dr. Mads Wissenberg koordinálta tanulmányban.
„Sok esetben számottevő idő telik el a hirtelen szívmegállás és a szakszerű segítség megérkezése között, ami lehetőséget biztosít a helyszínen tartózkodóknak az életmentésre. Ennek ellenére az áldozatok kisebb hányada részesül újraélesztésben” – magyarázta a Koppenhágai Egyetemi Kórház orvosa.
A friss tanulmányban dr. Wissenberg és kollégái több mint 19 400 pácienst vettek górcső alá, akik kórházon kívüli hirtelen szívmegállást szenvedtek az elmúlt tíz évben. Az életkoruk mediánja (középértéke) 72 év volt, kétharmaduk pedig férfi.
A vizsgálati időszakban a járókelők által újraélesztettek aránya 21 százalékról csaknem 45-re nőtt – áll a Journal of the American Medical Association című szakfolyóiratban. A hirtelen szívmegállás után életben kórházba kerülők aránya is növekedett, 8 százalékról majdnem 22-re. A harmincnapos túlélési ráta 3,5-ről 10,8-re emelkedett, az egyéves pedig 2,9-ről 10,2-re.
Dániában más kampányok is zajlanak a hirtelen szívhalál áldozatainak megmentésére, így nem lehetett direkt kapcsolatot megállapítani a CPR-tréning és az arányok javulása között.
