A Kaliforniai Egyetem berkeley-i fakultásának kutatói szerint az ultraibolya sugárzás hosszú távú behatása számos szembetegséggel, egyebek között a szürkehályoggal, a szemhéj és a szemkörnyék bőrdaganatával, a szemmelanómával és a szemen kialakuló jóindulatú kinövések kialakulásával is összefüggésbe hozható.
Az Egyesült Államokban a szövetségi kormány nem hozott létre szabványt a napszemüvegekre vonatkozóan, ezért a címkék és feliratok zavarosak, és néha megtévesztők. Sok címkén tüntetik fel, hogy uv-szűrős, ez azonban ilyen formában nem sokat ér, mert arról nem tájékoztatnak, hogy mennyi ultraibolya-sugárzást szűrnek meg.
Az egyetem kutatói szerint az a legjobb, ha a napszemüvegen az áll, az uv-sugárzás nagy részét vagy egészét kiszűri. Ilyen például a 99-100 százalékos uv-szűrőre utaló szöveg vagy az „uv 400” felirat. Ezeket az állításokat azonban nem ellenőrzi független szabályozó testület, ezért érdemes megkérni egy optikust, hogy ellenőrizze napszemüvegünket, valóban kiszűri-e az ultraibolya sugárzást.
Akinek régebbi napszemüvege van, érdemes beméretnie, mert a karcolódás idővel lekoptathatja az uv-szűrő bevonatot. Az optikus ilyen esetben új bevonattal tudja ellátni a szemüveg lencséjét.
Ne feledjük, hogy a sötétebb lencse nem feltétlenül nyújt nagyobb védelmet. Sőt, a nem uv-szűrős sötét napszemüvegek valójában károsabbak is, mintha egyáltalán nem viselünk napszemüveget, mert a sötéttől kitágulnak a pupilláink, és még több sugárzást engednek be a szemünkbe.
