Az érzéstelenítő kezelést azonban nem minden hőhullámban szenvedő beteg számára tervezték. „Csak azoknak szánják, akik rendkívül zavaró, rendszeresen előforduló hőhullámoktól szenvednek, amelyek hatást gyakorolnak életminőségükre” – magyarázta a kutatást vezető dr. David Walega, a chicagói Northwestern Egyetem Feinberg Orvosi Karának munkatársa. Walega azt is hozzátette, hogy ha a hőhullámok naponta többször is jelentkeznek, szorongást és depressziót is okozhatnak.
A kezeléshez az orvos irányított képalkotási eljárás segítségével fecskendezi be a helyi érzéstelenítőt a ganglion stellatumba, ami a pajzsmirigy és a nyaki verőér között helyezkedik el. A kutatók a The Lancet egyik 2007-es számában megjelent fájdalomkutatás véletlenszerű eredményéből kölcsönözték az ötletet, ahol a betegek a ganglion stellatum kezelése után arról számoltak be, hogy a fájdalom ugyan nem múlt el, de hőhullámaik megszűntek.
Az Amerikai Aneszteziológus Társaság San Franciscó-i konferenciáján bemutatott új kutatáshoz 40 harmincöt és hatvanöt év közötti, menopauzán áteső nőt vizsgáltak. A résztvevők fele bupivakain-hidroklorid helyi érzéstelenítő injekciót kapott a ganglion stellatumba, a másik fele pedig placebót. Az alanyok a beavatkozást megelőző két hétben, majd utána hat hónapig naplót vezettek hőhullámaikról.
Az eredmények azt mutatták, hogy az injekció felére csökkentette a hőhullámok gyakoriságát, különösen a közepes vagy súlyos hőhullámokat tapasztaló nőkben, és az előnyös hatás legalább hat hónapig kitart. A résztvevők ezen kívül az injekciót követően a depresszió alacsonyabb szintjéről, és a kiejtett szavak jobb verbális visszahívásáról is beszámoltak.
