Viszont megint csak nem ez a lényeg. Hanem az elkutatás mint olyan. Arra mindenki képes, és tulajdonképpen semmire sincs hozzá szükség. Egy soha meg nem valósuló örökmozgó pályázatát bárki meg tudja írni, tehát a pályázatíró koma fölösleges. Az akadékoskodó jegyzőt, a velünk közeli rokonságban álló polgármestert szintén kihagyhatjuk a képletből, mivel az örökmozgónak nem kell telket vásárolni. Nyugodtan beleírhatjuk a forrásigénylő anyagunkba, hogy a világ legkisebb, egy hátizsákba is beférő örökmozgójára kérjük a pénzt. Ez csak további elkutatásokat idézhet elő. Az innováció nincs ingyen!
Választókerületi elnökünk mindig izzadt, furcsán dadogó táskás emberét nem kerülhetjük meg, de hát egyrészt neki is élnie kell valamiből, másrészt ha tőlünk nem kapja meg a jussát, akkor mástól veszi el, nem igaz? Hogy a kivitelezőre mennyire nincs szükség, azt nem is említjük, csak egy szerény javaslatot fogalmaznánk meg, amivel mind a haza felemelkedését, mind a polgári érzelmű, pufidzsekis hazafiak és üzletemberek gyarapodását elősegítenénk: nyújtsanak be pályázatot mindannyian, együtt és külön-külön is.
A tisztelt Nemzetgazdasági Minisztérium pedig legyen szíves, utaljon mindenkinek pár száz milliót, aztán követelje vissza az oktalanul elkutatott pénzt. Így legalább egy örökmozgó biztosan elkészülne.
