EU: Óriási károk a szerzői jogok miatt

250 milliárd eurós veszteséget okoz éves szinten a kalózkodás. De van megoldás! Van megoldás?

Az Európai Parlament belső piaci bizottságának jelentéstevője által benyújtott tanulmány a vámhatósági adminisztráció egyszerűsítését és a szellemitulajdon-jogok fokozott védelmét sürgeti. A jogsértések elleni vámhatósági fellépést szabályozó 1383/2003-as számú rendelet felülvizsgálatát érintően Jürgen Creutzman parlamenti képviselő tett jelentést az Európai Parlament belsőpiaci bizottsága előtt – írja az Europolitics portál nyomán a HENT hírlevele. A jelentéstevő szerint egyszerűsíteni kellene a vámhatósági adminisztrációt és fokozni a szellemitulajdon-jogok védelmét.

További érdekességek a témában

A kalózok meghátrálásra kényszerítették a Microsoftot – is

A BSA már nem vadászik kalózokra

Techóriások támadják a kalózkodás elleni törvényt

A jelentés hangsúlyozza, évi 250 milliárd eurós kárt okoznak az Európai Uniónak a szellemi tulajdont érintő visszaélések. A helyzet kezeléséhez véleménye szerint jobban össze kellene hangolni a jogvédelmet és a hatósági eljárásokat érintő szabályozásokat, egyúttal egyszerűsíteni kellene a hatósági adminisztrációs rendszeren, és fokozni az információcserét a jogtulajdonosokkal. Creutzman üdvözölte azt a javaslatot, amely az egyszerűsített hatósági eljárást a tagállamokra nézve kötelezővé tenné, és ilyenformán egységesítené a vonatkozó intézkedések menetét.

Egy hasonló kezdeményezés látszik elbukni egy kontinenssel arrébb: az Egyesült Államokban Obama elnök nem bólintott, nem bólinthatott rá a SOPA (Stop Online Piracy Act) törvénytervezetre, mivel az már a felterjesztést megelőzően elbukott. Ezt elsősorban a nagy online cégek ellenállásának (és lobbistáinak) köszönhetjük, no meg annak a sok százmillió internetezőnek, akiket képviselt többek között a Google, a Facebook és a Yahoo.

Visszatérve Európába: a jelentéstevő szerint a szabályozás módosítása során figyelembe kell venni az Európai Bíróság egy tavalyi döntését, amely a tranzitáruk vonatkozásában ad iránymutatást arra az esetre, ha feltételezhető, hogy a szállítási okmányon feltüntetettel ellentétben nem harmadik országban, hanem az EU területén élő fogyasztóknak értékesítenék azokat. Creutzman javasolja továbbá, hogy amennyiben a jogsértő nem azonosítható, a szabályozás tegye lehetővé, hogy a tranzakció más szereplői, így a címzett vagy a szállító is felelősségre vonható legyen. A jelentéstevő szerint így a jogtulajdonosnak módjában állna, hogy a hamis áruk megsemmisítésének költségét a jogsértőkre terhelje.