Miért drágult az SSD?

Jogdíjkötelessé váltak a memóriaalapú háttértárolók, a külső merevlemezekkel egyetemben.

Szilágyi Szabolcs
2012. 01. 13. 15:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hazánkban egy igen „érdekes”, de más európai országokban sem teljesen ismeretlen gyakorlattal igyekszik ellensúlyozni a zene- és filmkalózkodást a jogtulajdonosok egy csoportja. Az Artisjus közreműködésével az üres, adatrögzítésre alkalmas adathordozókra kivetett szerzői jogdíjjal (közismertebb nevén: kalózadóval) próbálja ellensúlyozni a mozgóképes és hangalapú szerzemények fogyasztói másolásából adódó bevételkiesést. Többek között ennek eredménye a DVD-ken és CD-ken található hologramos matrica – no és persze az északi szomszédunknál nem létező sarc miatt hazánkba is szállító szlovák cégek magyar bevétele.

Az optikai adattárolás azonban az elmúlt 2-3 évben kezdett veszíteni jelentőségéből; hiába vált egyeduralkodóvá a Blu-ray a nagyfelbontású filmeknél, a még mindig magas lemezárak miatt itthon nem igazán terjedt el. Ugyanakkor a merevlemezek kapacitása lendületesen nőtt, egységnyi adattároló felületükre vetített áruk viszont egészen az elmúlt néhány hónapig folyamatosan csökkent (a tavalyi thaiföldi áradások azonban komolyan betettek a winchester-biznisznek, áttételesen pedig a PC-piacnak is). Ráadásul egyre olcsóbbá váltak, válnak az SSD-k is, mindez pedig arra késztette a felhasználókat, hogy lassan megkezdjék az átállást utóbbi eszközökre.

Felismervén a trendet, változott a „kalózadót” szabályozó hazai rendelet, derült ki a Magyar Közlönyből (lásd a 94. oldaltól). Az ITcafé fedezte fel a különösebb beharangozás nélkül lezajlott átalakulást, melynek nyomán immár az SSD-ket (igaz, a szabályozás betűje szerint csak a külső csatlakozású egységeket) is terheli szerzői jogdíj. Annak ellenére, hogy az ilyen eszközt vásárlók szinte kizárólag boot-lemeznek, vagyis olyan háttértárnak vesznek, melyről az operációs rendszert futtatják. Ezek a tárolóeszközök napjainkban ugyanis még relatíve kicsi kapacitással bírnak, magas ár mellett, így nem éri meg őket zenék/filmek „raktározására” használni.

Külső SSD – itthon már szerzői jogdíjjal terhelve

További hozzá nem értésről tanúskodik, hogy miközben egy 32 GB-os kapacitásúnál nagyobb külső SSD-re 2500 forintnyi szerzői jogdíjat kell fizetni, a két nagyságrenddel nagyobb, 2 TB-nál méretesebb hordozható winchestereken „mindössze” 4500 forintot tesz ki ugyanez. Összehasonlításképp: a 32 GB-os SSD-re mindössze egyetlen, egyoldalas (25 GB) Blu-ray film fér fel, míg egy 2 TB-os merevlemezre több mint nyolcvan.

Joggal háborodhatnak fel azok, akik nem használják ilyen célokra adattároló eszközeiket, ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar szerzői jogi szabályozás viszonylag engedékeny. A magáncélra való másolást a törvény nem bünteti (a megosztást igen!), és noha valószínűleg a jogalkotó eredeti célja a saját tulajdonban levő produktumokról való biztonsági másolat készítés lehetőségének biztosítása volt, azt mégis sokan saját szájízüknek megfelelően értelmezik.

Ugyan a rendelkezésen nem változtat, a kérdés mégis adott: olvasóink hogyan vélekednek a helyzetről, szívesen fizetnek-e pár ezer forintot azért cserébe, hogy a jogtulajdonosok is viszont láthassanak valamennyit munkájuk ellenértéke gyanánt? Véleményét megoszthatja velünk itt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.