Szerverprocesszort a mobiltelefonba?

Tény, hogy egyre nő az okostelefonok számítási igénye, na de ennyire..?

Bejelentette első 64 bites processzorát az ARM, bár ez most még inkább csak amolyan paper launch, kézzelfogható termék nem társul hozzá. Warren East, a vállalat vezérigazgatója elárulta, hogy az ARMv8 architektúrán alapszik az új lapka, amiről még tavaly októberben rántotta le a leplet a brit chipgyártó. Tömeges megjelenésére azonban 2012-ben nem számíthatunk; East szerint valamikor az idei év folyamán születhetnek meg az első mintapéldányok, de nagy volumenben csak 2014 elejére várja a CEO a lapkák piaci hódítását.

Az okostelefonok jövője
– USB 3.0 az okostelefonokban is
– Magyar okostelefon alkalmazás a legjobbak között
– Az Intel kilépett az okostelefon-piacra

A végleges változatok megjelenéséig egyelőre Apollo és Atlas kódneveket viselő chipek egyébként nem az első olyan példányok, amiket évekkel korábban jelent be gyártójuk. Például 32 bites Cortex A9 processzoráról még 2007-ben számolt be először a brit cég, viszont csak tavaly kerültek a boltok polcaira azok az eszközök, melyek erre a CPU-ra alapulnak. Hasonló a helyzet a Cortex A15 designnal is: a 2010-ben bejelentett modell kereskedelmi forgalomban kapható termékekben majd valamikor idén debütál majd.

Az a fránya 4 GB-os korlát...

Miért érdekes az új CPU, már azon kívül, hogy az x86-os processzorok családjában régóta létező 64 bites architektúra most először okostelefonokban is megjelenhet? Nos, azért, mert az ARM nem csak mobil készülékekbe szánja a parányi félvezetőt, hanem egyben szerverekben is szolgálatot teljesít majd. Ez előrevetíti a processzor nagy teljesítményét, melynek fokozásában mindegyik okostelefon-gyártó érintett. Míg a tavalyi év a két- és négymagos mobilchipek megjelenéséről szólt, addig az idei, illetve a jövő év a 64 bites architektúráé lehet mobiltelefon fronton.

De nem csak a számítási teljesítmény növekedését jelzi az ARM CPU-jának felnőtté válása: az új termékkel a gyártó képes lesz kiszolgálni a 64 bites alkalmazások igényeit is, így jelentősen megnőhet a kompatibilitás a jelenleg asztali környezetben használt Windows-os és linuxos programok irányában. Ezzel párhuzamosan nagy lökést kaphat a lapka a tablet szegmensben, melyet most még egyértelműen az iOS (vagyis az Apple) ural, hiszen erejéből az androidos táblagépek is profitálhatnak.

Van azonban egy fizikai határ, ami kvázi kikényszerítette a 64 bites átállást az ARM-tól: 32 bites címzéssel ugyanis csak kevesebb mint 4 GB memória érhető el. Asztali rendszerekben sokan megtapasztalták már a jelenséget: hiába vásároltak 4 gigabyte-nyi operatív tárat számítógépükbe, abból a 32 bites operációs rendszer miatt csak valamivel kevesebb látszódott. Ahogy az okostelefonok egyre több és több memóriát kapnak, úgy óhatatlanul el fogják érni ezt a korlátot.

Szerverbe!

Nem is említve a kiszolgálókat: már egy kisvállalati szerver is könnyen igényelhet 4, 8 vagy akár 16 GB-nyi memóriát is, amit az ARM a fent említett korlát miatt értelemszerűen nem tud processzorszinten támogatni. Pedig nagyon szeretne betörni ebbe a szegmensbe a gyártó, nem egy kísérleti rendszer kiépítésében működött már közzé Cortex A9 CPU-ja révén. A Hewlett-Packard már előállt ARM lapkára alapuló szerverdesignnal, a barcelonai Nvidia szuperszámítógépes fejlesztésről pedig mi is beszámoltunk.

Ezek a projektek sokat profitálhatnak az ARMv8 szerverbiztonsági és virtualizációs képességeiből. A 64 bites lapka mindezek ellenére visszafelé kompatibilis maradna, így a korábbi ARM architektúrára írt alkalmazások futtatásával semmilyen elvi probléma nem merült fel.

A vállalat – érthetően – szeretné felpörgetni a 64 bites processzorok adaptálásának ütemét, ezért szoftveres támogatás létrehozásán fáradozik. A linuxos Ubuntu ARM-osított változata már elkészült, és a tervek szerint Red Hat supportra is számíthatunk majd. Ezekre alapvető szüksége van az architektúrának, ha néhány tizedszázaléknál nagyobb részesedést szeretne a döntően Intel, kisebb mértékben AMD által uralt szerverpiacon.