A kínaiak már nem dolgoznak fél marék rizsért

Másnak is fáj a foga az Apple 100 milliárd dollárjára.

Amint arról nemrég írtunk, a vállalat bejelentette, mire költi a rendelkezésre álló, mintegy 100 milliárd dollárnyi befektethető tőkéjét. A döntés jól jelzi, hogy új szelek fújnak az Apple-nél, hiszen a fenti összeg közel felét egyrészt osztalékfizetésre fogják fordítani, másrészt megkezdik saját részvényeik visszavásárlását. Erre azóta, amióta Steve Jobs volt a főnök, nem volt példa; az iráni származású Apple guru ugyanis ellene volt mindkét manővernek. Részletesebben itt az almás vállalat „pénzszórási” politikájáról.

Noha a részvényesek minden bizonnyal örülnek a fentieknek, mások – akik fizikai erejükkel jóval többet tettek a cég boldogulásáért, ám vajmi kevéssel részesülnek a pénzesőből – már nem annyira. A hong kongi diákokat és oktatókat tömörítő, óriáscégek üzleti etikájának vizsgálatával foglalkozó SACOM csoport szerint ideje lenne ebből az irdatlan összegből kicsit jobbá tenni a helyi munkakörülményeket. A szervezet úgy véli, hogy még mindig alulfizetettek a kínai gyárakban robotoló alkalmazottak, ráadásul továbbra is gyakran sértik meg személyes és a biztonságos munkavégzéshez kötődő jogaikat.

„Az Apple végre bejelentette, hogy megosztja a mintegy 100 milliárd dollárnyi készpénztartalékát részvényeseivel. Sajnálatos ugyanakkor, hogy nem szándékozik ebből a termelési munkában részt vevőket jutalmazni, azokat, akik hozzásegítették a vállalatot ahhoz, hogy a világ egyik legnagyobb hasznát termelő cégévé váljon” – írja a SACOM levele.

Nem ez az első „kirohanása” a szervezetnek az Apple ellen. Az elmúlt években már többször is igyekezett felhívni a figyelmet az iPodokat, iPhone-okat és iPadeket gyártó vállalatokban uralkodó rossz munkakörülményekre. Amik azért még mindig jobbak, mint számos más, nem az Apple (vagy valamelyik más, nyugati cég) megbízásából üzemelő vállalat esetében. Mindazonáltal a Foxconn és a többi, almás cégnek bérgyártást végző vállalat keveset fizet, miközben egészségügyi és biztonsági kockázatoknak teszi ki dolgozóit, állítja a SACOM. Ilyen szituációról egyébként mi is beszámoltunk.

Úgy tűnik, a fogyasztókat nem zavarják a kínai „biorobotok” igényei, továbbra is igen népszerűek az Apple termékei. Ezt példázza a harmadik generációs iPad sikere, melyből több mint három milliót adtak el az első kereskedési hétvége során. Talán azért kevésbé érzékenyek a távol-keletiek problémáira, mert az ott dolgozó munkások nem csak fizikailag vannak tőlük távol, hanem érzelmileg, és, ami szintén fontos, üzletileg is. Az Apple ugyanis egyetlen saját termelőüzemmel nem rendelkezik Kínában, kizárólag szerződéses gyártókkal készítteti népszerű termékeit. Vagyis az adott gyárakban kialakított feltételekre közvetlenül nincsen hatással (igaz, a költségek minimum tartása miatt közvetetten igenis van beleszólása a helyi viszonyokba). James Post, a Bostoni Egyetem jogi professzora szerint, ha a nyugati emberekhez egyáltalán el is jut a kínaiak elégedetlenkedése, azt akkor is helyi jellegű problémának gondolják, amit maguknak kell megoldaniuk. Jellemzően az Egyesült Államokban is sokan vannak munka nélkül, így együttérzési készségük meglehetősen lecsökkent a globalizáció elmúlt évtizedének nyerteseként tekinthető Kínával kapcsolatban.