Szükség van az internet szabályozására?

Erősen megosztott a hazai netes társadalom a kérdésben.

„A közelmúltban ismét előtérbe került az internetes kalózkodás elleni fellépés, az internetes tartalmak, letöltések nemzetközi jogi szabályozásának kérdése. Ön szerint szükség van-e ilyen nemzetközi jogi szabályozásra?” – ezt a kérdést tették fel abban a február végén készült piackutatásban, amit az NRC a Petőfi Rádió Netidők című produkciójának felkérésére készített 1000 fős online mintavétellel.

A február 23. és 27. között végzett kutatás szerint a felnőtt hazai netpolgárok 46 százaléka egyetért a szabályozással (nem feltétlenül a mostanában sokat emlegetett ACTA-val, hanem általában véve az internet valamilyen jogi szabályozásával), és csak minden harmadik válaszadó volt ellenkező véleményen. Ugyanakkor szembeötlő, hogy az internetező válaszadók egyötöde vagy nem tudott, vagy nem kívánt véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben.

Tilt, tűr, támogat
– Magyarország aláírta a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást
– A BSA már nem vadászik kalózokra
– Felpörgőben a használt szoftver piac

A netezők között egyébként jelentős eltérés mutatkozik, ha demográfiai adatok alapján szétbontva vizsgáljuk meg az eredményeket. Az derült ki, hogy a férfiak kevésbé támogatják a szabályozást, mint a nők, és a fiatalok körében is magasabb az elutasítók aránya, mint az idősebbek között. Az egyik végletet – a letöltésekben leginkább jeleskedő – huszonéves férfiak jelentik: mindössze egynegyedük támogatja a törvényi szabályozást, 62 százalékuk viszont ellenzi; a skála másik végén az 50 évnél idősebb internetező hölgyek állnak: az ő körükben 76 százalék a támogatók, és mindössze 7 százalék az ellenzők aránya.

További érdekesség, hogy a hazai internetezők többsége sem a zene-, sem a filmipart nem félti a szabad letöltésektől. Négyből hárman úgy vélik, a mozi akkor is működni fog, ha a neten szabadon terjedhetnek a filmek, háromból két netpolgár szerint pedig a zenészek inkább a koncertezésből éljenek meg, mint a felvételek után járó jogdíjakból. A szabályozást ellenzők természetesen ezekkel az állításokkal is inkább azonosulnak, mint azok, akik szerint szükség van valamilyen korlátozásra. Utóbbiak körében a kiadók iránti rokonszenv is nagyobb: 53 százalékuk gondolja úgy, hogy a nagy kiadók fontos értéket adtak, adnak a popkultúrához, míg a szabályozást elutasítóknak csak az egyharmada van ezen a véleményen.

Az elmúlt hetekben ismét különösen nagy vihart kavart az a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán az internet nemzetközi szabályozására, miután több EU-tagállam (köztük Magyarország) január végén aláírta a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást, közkeletű nevén az ACTA-t. Mind több aggály fogalmazódik meg a szabályozásokat, illetve azok vélt hatásait illetően; az internet szabadságát féltők tiltakoznak, az Európai Bizottságnak címzett petíciót pedig 2,4 millióan írták alá. Az ACTA aláírása miatt utcai demonstrációkra is sor került – többek között Budapesten is kiálltak az egyezmény ratifikálása ellen az internetezők, illetve azok egy csoportja.

A felmérést a közszolgálati rádió műsorának felkérésére az NRC 2012. február 23-27. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatívnak tekinthető a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.