Az IT-munkák legalja – Vigyázz, lőnek!

Amikor Szaddam Husszein frissen elfoglalt palotájából kérnek telefonos segítséget...

Azt hiszi, a legalja munkát végzi? Halászott már ki döglött csótányokat lestrapált PC-kből, kémkedett felsőbb utasításra kollégái után, került már áramütés-veszélybe szerverszerelés közben, próbált már mesterlövészek célkeresztjében hálózatot építeni? Ha bármelyikre igen a válasz, akkor is érdemes velünk tartani – alámerülünk az IT-munkák legmélyebb poklába. Cikksorozatunk (melynek első, második, harmadik, negyedik és ötödik része már olvasható) az Infoworld nyomán készült.

A hálózat csapdájában

Sorozatindító cikkünkben vázolt körülményekhez hasonlóakkal kell szembenéznie annak, aki hálózati mérnöknek áll – a kábelek rengetege nem mindig tisztaszobákon keresztül vezet. Nem ritkán poros padlásokon, mocskos helyekre bekúszva kell az eszközöket és csatlakozásaikat javítani. Ha mindezt ráadásul a katonaság megbízásából kell végezni, akkor olyan veszélyekkel is meg kell barátkozni, mint a repülő srapnel vagy a fütyülő golyók.

Josh Stephens négy évet töltött az amerikai légierő alkalmazásában hálózatmérnökként, titkosított és nem titkosított hálózatok tervezésével, üzembe helyezésével és felügyeletével. Beszámolója szerint vízzel csurig telt lövészárkokban kutatott hibásan működő hálózati eszközök után, szakadó esőben létesített sátras mobil parancsnoki posztot és mobilkommunikációs feladatokat ellátó, sárban rekedt Humveek kiásásában is segédkezett. Abban a korban, ahol az okostelefon már munkaeszköznek számít, annyira nem is meglepő az extrém helyeken való hálózatszerelés.

Noha Stephens maga sosem szolgált harci övezetben, a légierővel megbízási szerződésben álló, informatikai menedzsment szoftverekkel dolgozó szállítócég, a SolarWinds vezető IT-seként nem egyszer kapott a tűzvonalban tevékenykedő hálózati szakemberektől hívást. Példának Irak elfoglalását hozta fel: „Amikor az Egyesült Államok átvette az irányítást Irak felett, olyan ügyfelektől kaptunk hívásokat hálózat létrehozásával kapcsolatban, akik éppen Szaddam Husszein palotájában jártak. Sokan voltak akkoriban a legveszélyesebb övezetekben.”

A férfi elmondása szerint egy tipikus munkanapjának harmadát vitte el a katonai feladatot ellátókkal való kapcsolattartás; olyan emberekkel, akiknek hálózati problémájuk adódott, de nem volt idejük igénybe venni a hivatalos csatornák nyújtotta lehetőségeket. „Ha kint vagy a terepen és lőnek rád, akkor a feladat elvégzéséhez szükséges eszközökre azonnal szükséged van. Ugyan a SolarWindsnél alelnöki titulusban dolgozom, de ha azzal hívnak Irakból hajnali kettőkor, hogy probléma van a hálózattal, azonnal felkelek és megpróbálok segíteni.”

Sorozatunk ezzel véget ért, reméljük, azért senkit nem rettentettünk el az informatikától!