„Államilag támogatott” iráni médiumok keddi jelentései szerint az Ahmadinezsád-kormány elismerte: az elmúlt hetekben több ügynökségüket és igazgatási szervüket is kibertámadás érte. Köztük az ország olajügyi minisztériumát és számos energiaipari létesítményt.
A Mehr hírügynökség Esmaeil Ahmadi-Moqaddam országos rendőrfőkapitányt idézte, aki kijelentette, nyomozóik „olyan nyomokat találtak, amelyek bizonyítják, hogy több iráni minisztérium és vállalat ellen is internetes támadásokat kíséreltek meg.”
A Mehr az iráni kormány félhivatalos orgánuma. A riport nem részletezte, pontosan milyen „nyomokat” találtak a rendőrök, és mely minisztériumokat, illetve cégeket támadtak meg a hackerek. „Az Információs és Kommunikációs Technológiai minisztériummal, a Hírszerzési Minisztériummal és azokkal a minisztériumokkal, amelyeket kibertámadás ért, közösen vizsgáljuk az ügyet” – nyilatkozta Ahmadi-Moqaddam.
- Ipari rendszerekre hangolódik a kiberbűnözés
- Az internet veszélyes fegyver
A hírügynökség vasárnapi jelentése szerint a Tudományos, Kutatási és Technológiai minisztérium sikeresen visszavert egy hackertámadást; a támadás időpontját nem közölték. A minisztérium illetékesei azt állítják, sértetlenül vészelték át az online offenzívát.
Állami lapok értesülései szerint a hatóságoknak sikerült azonosítaniuk az ország olajinfrastruktúrája ellen intézett korábbi támadásokért felelős hackereket. „A támadás módszereit és az azt levezénylő ügynököket azonosítottuk, de – mivel folyamatban lévő nyomozásról van szó – további részletekkel egyelőre nem szolgálhatok” – idézte a Press TV Hamdollah Mohammadnejad olajügyi minisztert.
A Press TV a Mehr hírügynökséghez hasonlóan a kormány érdekeltségi körébe tartozik: az állami tulajdonban lévő Islamic Republic of Iran Broadcasting társaság egyik angol nyelvű csatornája.
Az iráni kormány szereti médiakörökben is megszellőztetni a fontosabb szervezetei ellen indított kibertámadásokat, amelyekért általában a nyugati titkosszolgálatokat teszik felelőssé. A legtöbbször – ahogy most is – tagadják, hogy a hackereknek sikerült volna kárt tenniük a rendszereikben, és nagy hangon dicsérik az ország „IT-védelmi hadosztályainak” teljesítményét.
Az iráni vezetés alig néhány esetben tért el a fent vázolt kommunikációs forgatókönyvtől. Ezek egyike a 2010 őszén kirobbant Stuxnet-botrány volt, amikor maga Mahmud Ahmadinezsád elnök is elismerte, hogy egy rendkívül kifinomult kiberfegyver – a rettegett Stuxnet – több tízezer számítógépet fertőzött meg az országban, és „néhány”, az urándúsításnál használt centrifugát is tönkretett.
Nyugati elemzők szerint a vírus ennél jóval nagyobb károkat okozott, és évekkel vetette vissza az iráni atomprogramot.
