Ez történik a testeddel, ha nem iszol elég vizet

Míg élelmiszer nélkül akár több hétig is kihúzzuk, víz nélkül legfeljebb három napig bírjuk, a testünk 75 százaléka ugyanis víz, sőt bizonyos szerveinkben – pl. agyszövet, máj, szív – még ennél is magasabb az aránya. Segítségével juttatja el szervezetünk a sejtekhez az egészséges működéshez szükséges tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, illetve szabadul meg a méreganyagoktól. Szükség van rá a vérképzéshez, az emésztéshez, az idegi és hormonális folyamatok szabályozásához, a testhőmérséklet fenntartásához és még egy sor, élettani szempontból nélkülözhetetlen folyamathoz.

A fentiek ismeretében nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy megértsük: ha nincs elég víz a szervezetünkben, mert nem iszunk eleget – vagy nem a megfelelő italokat fogyasztjuk –, a test működése összezavarodik. Ha ez a zavar állandósul, a szervezet hiába működtet egyedülálló, többlépcsős vízadagolási és -elosztási rendszert, szűkös készletei egy idő után kimerülnek, a rendszer összeomlik, és jönnek a betegségek.

Az üdítő sem számít…

A szervezet vízigényét számos tényező befolyásolja. Nem mindegy, hogyan táplálkozol, és milyen típusú munkát végzel, ahogy az sem, melyik évszakban járunk éppen. Gyakran olvashatjuk, hogy napi két liter folyadék fogyasztását javasolják az orvosok, beleértve a táplálékkal bevitt vízmennyiséget is, ám sok szakértő szerint ennyi nem elég. Az élelmiszerrel elfogyasztott víz ugyanis nem számít folyadékpótlásnak, azt szinte teljes egészében a táplálék feldolgozására és a szervezet méregtelenítésére fordítjuk. A sóban és fehérjében gazdag étrend például rengeteg vizet von el a testtől, ahogy a kávé, a tea vagy a cukros italok feldolgozása is. Vagyis aki egy meleg nyári napon egy kellemesen hideg kólával oltja a szomját, az nemhogy nem segít a szervezete vízhiányán, hanem paradox módon még fokozza is a kiszáradását.

Fontos a mennyiség

Az, hogy mennyire vagyunk hidratáltak, könnyen megállapítható a vizelet színéből. A pisi ideális esetben világos, majdnem színtelen, tehát ha sötétsárgává, erős szagúvá válik, akkor a test dehidratációval küzd. A vesék ilyenkor óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy a nagyon besűrűsödött vizelet formájában megszabaduljanak a méreganyagoktól.

Általánosságban elmondható, hogy 10 testsúlykilogrammonként napi 350 ml víz fogyasztása javasolt, vagyis normál hőmérsékleti körülmények között és átlagos fizikai aktivitás mellett egy 70 kg körüli embernek 8-10 alkalommal 250 ml víz elfogyasztása ajánlott, de a nyári melegben ez az igény akár 12 pohárra is nőhet.

Nem jó délelőtt behörpölni az egész napos adagot, aztán délután egy cseppet sem inni, mert a test csak korlátozott mértékben képes tárolni a vizet. A főétkezések előtt félórával, továbbá evés után két órával érdemes inni, ez nem hígítja az emésztőnedveket, és kényelmesen lecsúszik a szükséges mennyiség.

Igyál időben!

Sokan csak akkor isznak, amikor szomjasak, néha még akkor sem. A szomjúság üzenetét hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni – és ha nem reagálunk, a test egy idő után nem küldi a vészjelzést. Az emberek nagy többsége azzal magyarázza az alacsony vízfogyasztást, hogy nem szomjas. Pedig az, csak a teste már nem jelzi, hogy kiszáradt! Különösen a gyerekeknél fontos odafigyelni a tudatos vízfogyasztásra, ők ugyanis érzékenyebbek a hiányra, és ha gyerekkorukban megszokják, hogy keveset isznak, felnőttkorukra még kisebb az esély, hogy egészségesen reagáljanak.

Testi tünetek

Amikor dehidratáltság lép fel, a test elkezdi átcsoportosítani a szervezetben lévő vizet, hogy a létfontosságú szerveket nedvesen tartsa. A kevésbé lényeges területek (bőr, izom, csontok) sejtjeiből elszipkázza a vizet, a magasabb rendűek védelme érdekében. Kisebb kapillárisokat bezár, más erekben pedig megnöveli a nyomást, és képes megváltoztatni egyes sejtek vízleadó képességét, így nyerve folyadékot.

Magas vérnyomás: A véredények keresztmetszete csökken, ha kisebb a testben keringő folyadék térfogata, máskülönben a vér nem tudná kitölteni a teret. A magas vérnyomás miatti vizesedés paradox módon a vízhiány következtében alakul ki, a test ugyanis biztonsági víztartalékot próbál létrehozni.

Ízületi betegségek: A porcok sok vizet tartalmaznak. Ha a test hidratált, az egymással szemben álló porcfelületek kényelmesen csúsznak egymáson, ha viszont nincs elég folyadék, a súrlódás miatt kialakult károsodás fájdalmat okoz.

Agyműködés: Képzelj magad elé egy szőlőszemet, amit a szárazság mazsolává aszal – az agysejtek ugyanígy zsugorodnak, ha nem jutnak vízhez, és az ingerületátvivő anyagok szállítórendszere sem működik megfelelően. Kutatások szerint a demencia és az Alzheimer-kór megjelenése is összefüggésbe hozható a folyadékhiánnyal.

Melyiket válasszuk?

A csapvíz Magyarország legalapvetőbb és legszigorúbban ellenőrzött élelmiszere, mintegy kétszáz alkotóelem jelenlétét vizsgálják benne, és ezek felső határértéke jogszabályban rögzített. A magyarországi vízművek szakemberei szerint a csapvíz azért ideálisabb az ásványvíznél, mert kiegyensúlyozott mértékben tartalmazza a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat, nem áll fenn annak veszélye, hogy valamely ásványi anyagból túl sok jut a szervezetbe. A palackozott víz az elmúlt évtizedben lett nagyon divatos. A rendszeres fogyasztónak, különösen, ha valamilyen betegségben szenved, érdemes odafigyelnie az adott termék ásványianyag-összetételére (például magas magnézium- vagy kalciumtartalom), nehogy hosszú távon felboruljon az egyensúly a testében.