A különleges alkalmon ott volt többek között Vargha Tamás Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Cser-Palkovics András polgármester és Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója is, aki köszöntőjében arról beszélt, hogy Ybl Miklós munkája, alkotópályája a mai napig nem teljesen feltárt és éppen ez nem hagyta nyugodni Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnököt, aki több ezer kutatással töltött óra, 10 év megfeszített munkája végül révbe ért és meghozta gyümölcsét. Eme nagyszerű felfedezéseket mutatta be ragyogó arccal és csillogó szemekkel a városban több mint fél évszázada élő Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök, barátok, pályatársak s érdeklődők előtt.
Cser-Palkovics András polgármester méltatva a felfedező előadót elmondta, örömmel biztosította a város a dísztermet, amely szerinte méltó helyszíneként szolgál a Székesfehérvár számára is rangot, elismerést jelentő bejelentéseknek.
Székesfehérvár híres szülöttjének nyomában
Nagyon sokan foglalkoztak már a tetemes életművet hátrahagyó építész hagyatékával, de azon belül Székesfehérvár mindig csak egy pici szeletet kapott. Bár sokáig úgy hittük, hogy Ybl nem hagyott hátra épített örökséget szülővárosában, de szerencsére Csutiné Schleer Erzsébet nem fogadta el olyan könnyen ezeket a feltevéseket, és „kincsvadászokra" jellemző módon saját kezébe vette a múlt feltárását:
Ybl 11 éves korában Bécsbe ment tanulni, ettől kezdve azonban se kép, se hang Ybl Miklós és Székesfehérvár viszonyáról, hát, én ezt nem hittem el... Úgy éreztem ennek utána kell járnom!
– mesélte motivációját Csutiné Schleer Erzsébet építész hétfői előadásában, aki maga sem tudta elképzelni azt, hogy egyetlen fehérvári épület se kötődjön a 19. század leghíresebb, legnevesebb építészéhez, a város szülöttjéhez, akihez olyan műremekek tervezése fűződik, mint a Magyar Állami Operaház, vagy a budapesti Szent István Bazilika.
Ki gondolta volna, hogy éppen ez utóbbi második világháborús sérüléseinek javítása közben bukkannak rá olyan tervrajzokra, dokumentumokra sérülésmentesen, amelyek a titkok nyitját adják. Ezek közül talált egy érdekes, megtépázott azonosítatlan alaprajzot, ami mint kiderült, megegyezett a Vörösmarty tér 8. számú épület „újkori” alaprajzával, amelyet a Fejér Megyei Tervező Iroda készített a város részletes rendezési tervének részeként. Ez volt az első „felfedezés”, ugyanis az egyezés bizonyította Ybl Miklós keze nyomát. A szomszédos házak, a Vörösmarty tér 6. és 10. számú épületek szintén az ő stílusára jellemzően épültek. Mint mondta, ezek is szinte biztosan Ybl házak – olvasható a Feol.hu-n, ahol képgalériát is mellékeltek a tudósításhoz.
A székesfehérvári Vörösmarty tér
– Bemutatom Önöknek nem csak Székesfehérvár legszebb egységes művészi megkomponált romantikus terét, hanem merem azt mondani, hogy magyar építészetnek is. A Vörösmarty tér az egy akkora építészeti kincs, amelyre méltán lehetnek büszkék a fehérváriaknak.
A kutatása során mindemellett több érdekességre bukkant. Az előadó szerint bár nincs teljesen egyértelmű bizonyíték a Zichy liget 4. alatti épület és Ybl Miklós építész közötti kapcsolatra, ám mivel ez a ház Ybl jó barátjának, Karl György építőmesternek a háza volt, ez a ház is a géniuszt dicséri, akárcsak a vármegyei levéltár épülete, amelyben szintén elévülhetetlen érdemei lehettek. Bizonyíték erre egy „Y" aláírás a költségvetési papíron, ami Ybl Miklós kézjegye volt.
Az újabb kapás!
Előadásának végére pedig talán legnagyobb felfedezését hagyta. 10 év kutató munka után 2024. október 22-én 14 óra 5 perckor rátalált a levéltárban a Szent József temetkezési társulat irataira, amelyből kiderült, hogy a Csutora temetőben, ahol Ybl Miklós édesapjának sírja is található, a kápolnát Ybl maga tervezte. A társulat 1862. március 23-i jegyzőkönyvében ez állt: „Ybl úr mint „architekt" által elkészített és bemutatott fölsővárosi temetőben kápolna, építési terv szerint Hübner Ferdinánd építőmester részére átadandó..."
Csutiné Schleer Erzsébet felfedezéseit hatalmas taps övezte, de megígérte, a munka nem áll meg. Kutatásairól hamarosan egy könyv is megjelenik.
