A Dósa utca 4. szám alatt található 1854-ben épült jászapáti zsinagóga a zsidó építészet helyi és regionális jelentőségű öröksége, a Jászság egyetlen fennmaradt zsinagógája. Évtizedekig az enyészet rombolta, szinte az utolsó pillanatban mentették meg az utókornak. Több mint hetven év után május 30-án, pénteken újra élettel telt meg a helyi védelem alatt álló megújult épület, ahol egyszerre volt jelen az emlékezés fájdalma és a jobb, békésebb jövőbe vetett remény – olvasható a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportálon a szoljon.hu-n.
Fotó: Pesti József
Mindenki elérzékenyült a jászapáti zsinagóga átadóján
Az önkormányzat 2022-ben sikeresen pályázott a régi zsinagóga felújítására, mely hosszú évekig kihasználatlanul állt, ezért állaga jelentősen leromlott. A város a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz pályázaton 150 millió forint támogatást nyert az ikonikus épület teljes körű rekonstrukciójára. A beruházás ünnepélyes átadóján a projektmenedzsment nevében Móczó Zsófia, a Jászapáti Gazdaságfejlesztő Kft. ügyvezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Illés Gergő polgármester osztotta meg gondolatait.
– A zsinagóga falai tanúi voltak a helyi zsidó közösség életének, munkájának és hitének. És sajnos tanúi voltak a veszteségnek is, amit a 20. század tragikus és embertelen eseményei okoztak. A mai rendezvény nem csupán egy építkezés lezárása, hanem egy közös történet új fejezete is. E hely újjászületése ösztönöz bennünket, hogy élettel és tartalommal töltsük meg. Közös felelősségünk, hogy múltunkat kutassuk, párbeszédet folytassunk egymással és megmutassuk azt, hogy a világra különböző nézőpontokból tekintve is születhetnek szeretetteljes emberi kapcsolatok, együttműködések és jövőt építő folyamatok – emelte ki a polgármester, majd köszönetet mondott a város korábbi vezetésének, hogy megálmodták a projektet és sikeresen pályáztak, valamint köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik támogatásukkal, szaktudásukkal, munkájukkal segítették a felújítást.
Az eseményen Prof. Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke elöljáróban felidézte a jászapáti zsidóság történetét. A résztvevők megtudhatták, hogy a zsidók a 19. század közepén jelentek meg állandó lakosként Jászapátin. Bár létszámuk nem volt nagy, mégis jelentős szerepet töltöttek be a város gazdasági és kulturális életében. Főként gabona, építőanyag, textil és divatáru kereskedéssel foglalkoztak, de volt köztük orvos, ügyvéd, gyógyszerész és bankár is. A holokauszt idején a jászapáti zsidókat a monori téglagyárba szállították, onnan pedig 1944. júniusában Auschwitzba hurcolták őket. A 209 deportált közül mindössze 30-an tértek vissza. A túlélők megpróbálták újjászervezi a közösséget, de az évek múltával a hitélet megszűnt, a zsinagógát évtizedeken át raktárként használták.
- Nyolcvan év múltán is kötelességünk emlékezni és emlékeztetni, különösen ma, amikor a világ egy része mintha elfelejtette volna, hogy mit tanított a történelem. A gyűlölet mindig antiszemitizmussal kezdődik, de ritkán ér véget ott. Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy Jászapáti önkormányzata a zsinagóga felújításával méltó emléket kíván állítani az elhurcolt és meggyilkolt polgártársainknak. Sokat kell tennünk azért, hogy társadalmunk valóban átérezze mit jelent a vészkorszak vesztesége. A holokauszt nemcsak a zsidó közösség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté, sőt az emberiségé. Olyan sebet ejtett a történelem szövetén, amely máig nem gyógyult be. Kívánom, hogy a felújított zsinagóga töltse be újra szerepét, emlékeztessen és tanítson, legyen helyszíne a közös emlékezésnek és forrása az egymás iránti megértésnek, tiszteletnek.
– hívta a fel figyelmet az emlékezés jelentőségére a Mazsihisz elnöke.
Fontos üzenete van az ikonikus építészeti örökségnek
Pócs János országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a zsinagóga felújítása komoly üzenetet hordoz, mégpedig azt, hogy tisztelettel tartozunk az előttünk járóknak. Ennek jegyében köszönetet mondott Török Sándor, Szabó Lajos és Farkas Ferenc korábbi polgármestereknek, valamint Dr. Szekeresnek Imre volt honvédelmi miniszternek, hogy építették, fejlesztették Jászapátit.
– A zsinagóga felújítása nem valósulhatott volna meg Borbás Zoltán, a vármegyei közgyűlés alelnökének közbenjárása, rendíthetetlen hite nélkül. Szemlélete szerint ugyanis az utánunk jövőknek csak akkor tudjuk méltó módon átadni a várost, ha ikonikus, régi épületeinket eredeti stílusukban megőrizve felújítjuk és nem engedjük, hogy az idő martalékával váljanak. Az épített örökség ma is üzen: a nagy tettek véghezvitelében egység kell közénk. Egység az is, ha mindannyian egyet akarunk és az is, ha mindannyian másként akarjuk ugyanazt az egyet – zárta gondolatait a Jászság országgyűlési képviselője. A felszólalók méltatták Bátor Pált, aki önkéntesként évtizedek óta gondozza a helyi zsidó temetőt.
A beszédeket szalagátvágás követte, majd felavatták a Jászapátiból elhurcoltak emléktábláját. Az ünnepség szívszorító pillanata volt, amikor hosszú, fájdalmas évtizedek után először szólt a sófár a jászapáti zsinagógában, majd Rosenfeld Dániel Imre, a Magyar-Zsidó Szabadságharcosokért Emlékbizottság elnöke gyászimát mondott a holokauszt áldozatainak emlékére.
A rendezvényt a szefárd zene nagyköveteként ismertté vált Pandzarisz Dina énekesnő és Tálas Áron zongoraművész lélekemelő koncertje gazdagította. Birkás Nándor felajánlásából időszaki kiállítás nyílt a helyi zsidóság múltjából.
A megújult épület emléket állít a Jászapátiról, valamint a Jászságból elhurcolt zsidó honfitársainknak, valamint új turisztikai attrakcióval bővíti a város programkínálatát. Kulturális, közösségi térként a jövőben hangversenyeknek, koncerteknek, előadásoknak és kiállításoknak adhat helyet. Élettel és értékkel megtöltve a párbeszéd, a nyitottság és a művelődés otthonává válhat.
Korszerű, interaktív formában monitorok és érintőképernyők segítségével a látogatók magyar és angol nyelven kaphatnak részletes információkat a jászapáti zsidók történetéről, a zsinagóga múltjáról és felújításáról.
Még több információt a zsinagógáról és képeket az átadóról IDE KATTINTVA tekinthetnek meg.
