Az elemzések szerint 2026 nyara volt Magyarországon a legszárazabb 1901 óta, és egyben a második legmelegebb. A nyár véget ért, ám a kérdés nem tűnt el vele együtt: mikor érkezik annyi eső, amely az aszály után kiszáradt talajon és az apadó vizeken is érdemben segít?
Ahogy arról korábban már beszámoltunk a szakemberek szerint az idei rendkívüli szárazság mögött nagytérségi légköri folyamatok állnak. A nyugati szelek öve északabbra húzódott, miközben a délről érkező anticiklonok akadályozták a nedvesebb levegő beáramlását. Hogy ez az állapot meddig marad fenn, egyelőre nem tudni. Éppen ez a bizonytalanság teszi nyugtalanítóvá az idei nyár mérlegét.
Aszály hatása: a földeken már a következő évekről beszélnek
Az idei időjárás hatására a kukorica sok helyen idő előtt kiszáradt, és a napraforgót sem kímélte a hőség. Dr. Gabi Géza agrárszakember szerint
nincs olyan növény, amely a jövőben egyszerűen átvehetné a kukorica helyét, és víz nélkül is biztos termést adna. A gazdák számára az őszi vetések felértékelődhetnek, mert a búza és a repce fejlődésének jelentős része a nyári forróság előtt zajlik.
Az idei tapasztalat így már a következő vetésekről szóló döntésekre is hatással lehet. A gazdálkodók számára most különösen fontos a talaj felső 20–30 centiméterének nedvessége. A túl száraz föld művelés közben porlik, romolhat a szerkezete, és nehéz egyenletes magágyat készíteni benne. Ha a vetőmag körül nincs elegendő víz, a kelés késhet vagy foltossá válhat. A csapadékhiány így már nemcsak az elmúlt nyár termésének története, hanem az őszi vetések indulását is befolyásolja.A vészharangok ezért ősszel is konganak. Nem elég, ha néhány percig szakad az eső: a földeknek tartósabb, nagyobb területre kiterjedő csapadékra lenne szükségük. Amíg ez nem érkezik meg, minden újabb száraz nap nehezítheti a talaj előkészítését és az egyenletes kelést.
Apadnak a tavak, nő a halak terhelése
A vízhiány a horgászvizeknél sem pusztán a partvonal változását jelenti. A sekélyebb víz gyorsabban melegszik fel, és csökkenhet az oldott oxigén mennyisége. A Teol.hu-nak Szakács Szabolcs, a Tolna Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének ügyvezető elnöke arra figyelmeztetett:
néhány vízterületen további apadás esetén akár kényszerlehalászásra is szükség lehet. Bár a helyzetet nem nevezte ökológiai katasztrófának, a kockázatot azonban komolynak nevezte.
Az erdők jövője is változhat
A szárazság az erdőkben lassabban, de tartósabban hagyhat nyomot. A Gyulaj Zrt. területein már visszaszorul a gyertyán, a bükk és helyenként a hárs. Gőbölös Péter vezérigazgató szerint
az elpusztuló állományok helyére szárazságot jobban viselő, lehetőleg helyi származású őshonos fákat ültetnek. A változás pontos ütemét még nem lehet megmondani.
Az őszi esőre a vetéseknek, a tavaknak és az erdőknek egyaránt szükségük van. Hogy a mostani száraz időszak után milyen gyorsan tudnak magukhoz térni, azt a következő hónapok csapadéka is eldönti.
