Sikeresnek bizonyult a felsőoktatási stratégia

Az idén beadott 101 844 felvételi jelentkezés több, mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőtti felsőoktatási jelentkezőszámhoz képest. Mi áll a siker hátterében?

Az idei felvételizői hajlandóság jól tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amiket az előző időszakban tettünk és jelzi azt is, hogy a felsőoktatási stratégia sikeres, most érik be az a sok munka, amelyet a fejlesztésekbe és az átstrukturálásba az elmúlt években fektettünk. Az látszik, hogy mindezek a fiatalok számára még vonzóbbá teszik a felsőoktatást. Hiszen a felsőoktatás sikere a fiatalok sikere.

Azt mutatják a számok, hogy a modellváltó intézményekbe is többen jelentkeztek, mint tavaly. Ezt hogyan értékeli?

Fontos, hogy az a folyamat, ami a modellváltást választó egyetemeknél elindult, nemhogy elriasztotta volna, hanem megerősítette az egyetemre vágyókat. Három intézményt emelnék ki. A Corvinus, amely az első modellváltó intézményünk volt, tavaly összesen 4040 jelentkezőt tudhatott magáénak és idén már több mint 5200-an választották első helyen. Ez az intézmény és az új modell iránti bizalmat jelzi. A másik – a legnagyobb vitákkal övezett – Színház- és Filmművészeti Egyetem, mely egyesek politikai zavarkeltése közepette sem vesztett a jelentkezők számában hiszen míg tavaly 1057-en jelentkeztek az intézménybe, idén közel annyian, 981-en. De

a cél itt is az, hogy ne csak szinten tartsuk, hanem emeljük a jelentkezési számot, és az elmúlt fél év fejlesztései is azt szolgálják, hogy a képzés feltételei javuljanak.

Hiszen a Duna TV volt székháza is része lett a gyakorlati képzésnek, valamint a színművészeti gyakorlati képzési terek is ütemesen megújulnak. Összefoglalva az SZFE óriási ellenszélben is megszólította az erre a pályára készülőket.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Lágymányosi Campusának északi épülete
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Utolsóként említeném, de nem kevesebb jelentőséget tulajdonítva a témának, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományok Egyeteme ebben az új, integrált formában a tavalyi 3600 fős jelentkezéshez képest 4000 diákot vonzott. Pedig az intézmény modellváltása éppen február 1-én történt, ami akár kritikus is lehetett volna a jelentkezőszámokra nézve, hiszen a jelentkezési határidő február 15. volt. Itt az intézmény és kuratóriuma kiemelkedően jól menedzselte az átmeneti folyamatokat.

A jelentkezőszámok az elmúlt évben és korábban is mindig 100 ezer fő körül alakulnak. Mi a hosszú távú terv? Van esetleg célszám, hogy hányan jelentkezzenek évről-évre?

Irányszámok, százalékok vannak, melyet növelve tudjuk Hazánkat még versenyképesebbé tenni, de a lényeg az, hogy az egyes képzési területekre olyan arányú legyen a jelentkezés, amely biztosítja, hogy a jövőben megfelelő mennyiségben képezzék az intézmények a szakembereket és a szakemberek megfelelő gyakorlatorientált képzésben részesülhessenek.

Hogy állunk a lakosságarányos felsőfokú végzettség arányszámával? Ezzel kapcsolatosan van célkitűzés?

Most ez az arány 34 százalék a 30 és 34 évesek között, és folyamatosan növekszik, de itt is a cél az, hogy biztosítsuk a megfelelő sikeres hallgatói végzést az egyes területeken annak függvényében, hogy hány diplomás szakemberre lesz szükség az elkövetkezendő 10 évben. Az érdeklődés szerint ma a gazdaságtudományok a legnépszerűbbek 22 ezer fős jelentkezéssel, ezt követi a bölcsészettudományok 11 ezer fővel. Jó hír, hogy mind a pedagógus, mind pedig az orvos-, egészségtudományi képzési területén az átlag feletti jelentkezési szám növekedést tudtunk elérni. A pedagógusképzésre 19 százalékkal jelentkeztek többen, mint tavaly és az orvosi- és egészségtudományi képzési területen, összesítve 16 százalékos az emelkedés: több, mint 3000-en-an ápolónak és közel 2400-an orvosnak jelentkeztek.

Az eredeti cikket ITT érheti el.