Megvesztegetett útlevélkezelők?

Folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja a nyomozó ügyészség azt a nyolc, útlevélkezelőként dolgozó vádlottat, akiknek büntetőpere kedden kezdődött meg a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, Kecskeméten.

Göblyös Péter, a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség ügyésze által ismertetett vádirat szerint a vádlottak 2009 decemberétől a tompai közúti határátkelőhelyen teljesítettek szolgálatot útlevélkezelőként. Előre megbeszélték, hogy a Szerbiából érkező gépjárművekben utazóktól a beléptetéskor 5-10 eurós bankjegyeket fogadnak el. A bankjegyeket átadták a másodrendű vádlottnak, aki helyettes ügyeletesként teljesített szolgálatot. Ő rejtette el a bankjegyeket, amelyeket aztán a vádlottak szétosztottak egymás között. A vádlottak a 2010. június 27. napját megelőző hónapban összesen 1665 eurót fogadtak el, de a pénzt már nem osztották szét. A tárgyaláson arról nem esett szó, hogy a Szerbiából érkező gépjárművek utasai az útlevélbe helyezett bankókért kértek vagy kaptak bármilyen ellenszolgáltatást.

Farkasné Kramolis Andrea büntetőtanácsa a vádismertetés után az elsőrendű vádlott kihallgatásával kezdte a bizonyítási eljárást. Az elsőrendű vádlott megtagadta a vallomást, ezért a nyomozati szakban tett vallomását olvasta fel a bírónő.

M. Sándor Tibor vallomása szerint a gyanúsításban szereplő járművek az ellenőrzés napján valóban belépésre jelentkeztek a tompai határátkelőn. Elismerte, hogy a forgalmi engedélybe betett 5 eurós bankjegyeket átadta az ügyeletesnek, aki akkor R. Zsolt másodrendű vádlott volt. Vallomása szerint az összegyűjtött pénzt egy magánlakáson osztották el. A „rendszer” a 2010. június 27-ei lebukásuk előtt két éven keresztül működött. Havonta általában két „osztás” volt, mely során egy ember 50-60 ezer forintot kapott.

A felolvasott nyomozati vallomásában arra is kitért az elsőrendű vádlott, hogy ha valaki túltartózkodás miatt ki volt tiltva Magyarország, illetve az Európai Unió területéről, ötven euróért eltekintettek attól, hogy visszairányítsák a belépőt. Kihallgatásakor elismerte, hogy a lakásában lévő rejtekhelyen is van pénz. Elmondta, hogy egy azóta már nyugdíjba vonult kollégája említette neki, hogy úgynevezett „kávépénzt” lehet kérni. Amikor először volt szolgálatban a nem uniós állampolgárok beléptetését ellenőrző helyen, azt tapasztalta, hogy a belépők okmányában 5 eurós bankjegyek vannak. Az volt a gyakorlat, hogy a pénzt elvették, és telefonon jelezték az ügyeletesnek – a másodrendű vádlottnak –, aki elvitte és elrejtette a bankjegyeket. Egy leragasztott cigarettásdobozban vitték el a pénzt a szolgálat végeztével a határátkelőről. Beszámolt arról, hogy közösen bontották fel a dobozokat, majd a pénzt elosztották.

Egy cigarettásdobozban a legtöbb 800 euró volt, a legkevesebb 25 euró. A szabályzat szerint az egyenruhájukban nem tarthattak eurós bankjegyet, ennek ellenére a kabátjában találtak 10 eurót. Állítása szerint a társaság „mozgatója” R. Zsolt másodrendű vádlott volt. R. Zsolt másodrendű vádlott sem tett vallomást a bíróság előtt, ezért a nyomozati szakban tett vallomását olvasta fel a bíróság, melyben azt állította, hogy egyik bűncselekményt sem követte el. Az ellenőrzéskor a nadrágja zsebében talált 20 eurós bankjegyről azt vallotta, hogy „véletlenül” kerülhetett oda.

L. Sándor harmadrendű vádlott szintén nem tett vallomást. Nyomozati szakban először tanúként hallgatta ki a nyomozó ügyészség. Kihallgatása után azonban gyanúsított lett. Vallomásában megerősítette az elsőrendű vádlott vallomását. Elmondta, hogy az első- és a másodrendű vádlotton kívül Gy. János negyedrendű vádlottnak is adott át pénzt. A többi vádlott tevékenységéről nem tudott. A határátkelőn nem mertek erről beszélni, mert féltek a lehallgatástól. Gy. János negyedrendű vádlott – jaki elenleg is a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományában, a kelebiai kirendeltségen határrendészként dolgozik – a bíróság előtt vallomást tett. Kérdésre válaszolva elmondta: a vádat megértette, nem érzi magát bűnösnek, nem volt arról tudomása, hogy a tompai határátkelőhelyen bárki bűncselekményt követett volna el.

Göblyös Péter ügyész hangsúlyozta: a rendőrség ellenőrző szervei kezdték meg a határállomás állományának ellenőrzését 2010. június 27-én, de bűncselekményre utaló körülmény merült fel, ezért a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség vette át a nyomozást. Az ellenőrzést követően az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott leszerelt, míg a többiek jelenleg is a rendőrség kötelékében teljesítenek szolgálatot. Ellenük fegyelmi eljárást indított a rendőrség, melyet e bírósági tárgyalás ítéletéig felfüggesztettek.

A per csütörtökön a vádlottak kihallgatásával folytatódik.