Az NNI január 27-én zárta le a nyomozást és az iratokat vádemelési javaslattal adta át a Baranya Megyei Főügyészségnek. Az érintetteket azzal gyanúsítják, hogy bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak. Ha az ügyet kiemeltként kezelik, a perük már tavasszal megkezdődhet.
A Kékfényben utaltak rá: a rendőrség 2010 tavaszán „rajtaütésszerű házkutatást” tartott az egyetemen és az intézmény egyes külső beszállító cégeinél. Feljelentést nem az egyetem tett, „ott semmit sem vettek észre”, az NNI-nek „egy tégla súgott”.
Pilisi Gábor, az NNI dél-dunántúli régióvezetője azt mondta: a 2010 áprilisát megelőző másfél évben titkos nyomozást folytattak bírói engedélyhez kötött helyiség- és telefonlehallgatással, postai küldemények ellenőrzésével. Mindez megerősítette: „a háttérben korrupciógyanús bűncselekmények vannak”.
A Kékfényben emlékeztettek rá, hogy Imhof Gábort, az egyetem gazdasági főigazgatóját, az ügy fő gyanúsítottját néhány héttel később őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Vele együtt 2010. július végéig összesen tizenegyen kerültek előzetesbe, közöttük az egyetem gazdasági főosztályának vezetői, beszállító cégek képviselői, és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója.
Ma már csak Imhof Gábor van ezen intézkedés hatálya alatt, mert bár korábban 30 millió forint óvadék ellenében szabadult, 3 millióért próbált irodatechnikai eszközöket vásárolni az egyetem költségére, ezért újra letartóztatták.
A huszonkilenc gyanúsítottból tizenhárom az egyetem volt, vagy jelenlegi dolgozója. Utóbbiakból hat munkatárs ellen fegyelmi indult, amit a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztettek, utána döntenek arról, hogy felmondanak-e nekik. A gazdasági főigazgatóság öt vezető munkatársától közös megegyezéssel megváltak, egy másikat felfüggesztettek, a volt gazdasági főigazgatót pedig kirúgták.
Bilonka Béla, az egyetem jogi igazgatója a Kékfénynek a bűncselekményekkel kapcsolatban elmondta: annak fejében, hogy egy cég vagy magánszemély szerződhessen, hajlandó volt fizetni annak, aki az egyetem képviseletében eldönthette, kitől rendeljenek egy bizonyos terméket vagy szolgáltatást. Hozzáfűzte, hogy „ezek a kérdések részben informatikai tárgykörű beszerzések, szakértői szolgáltatások körében merültek fel”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!