A tényállás szerint a 40 éves és a 21 éves férfi 2010 decemberében előbb brutálisan bántalmazott, majd kirabolt egy 57 éves asszonyt annak nyírmadai lakásában. A nő a helyszínen belehalt sérüléseibe.
A törvényszék Bencsik Tibort és Nagy Zoltánt nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért rájuk tizenhat, illetve tizenöt év, fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki, emellett nyolc-nyolc évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A büntetőper harmadrendű vádlottját, az elrabolt értékek értékesítésében segédkező Koleszár Istvánnét – az elsőrendű vádlott élettársát – orgazdaság vétsége miatt egy év hat hónap, a végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték.
A tényállás szerint – amelyet a büntetőtanács a vádirattal közel egyezően, elsősorban a másodrendű vádlott vallomására alapozva állapított meg – a három, közös háztartásban élő vádlott közül Bencsik Tibor és élettársa lányának partnere, Nagy Zoltán elhatározta, hogy betörnek a szomszédjukban egyedül élő asszonyhoz és ellopják annak vagyontárgyait.
A vádlottak 2010. december 16-án hajnalban a hátsó ajtót befeszítve jutottak be a házba, a zajra felriadó asszonyt ököllel és a náluk lévő nyújtófával ütötték, illetve rugdosták. A bántalmazás következtében a földre zuhant, erősen vérző nő kezeit összekötözték, a szájába sálat tömtek, majd értékek után átkutatták a házat.
A két férfi mintegy 30 ezer forint készpénzt, mobiltelefonokat, 80 ezer forint értékben bizsukat és 125 ezer forint értékű arany ékszert vitt el a lakásból. A rabláskor viselt ruháikat – a fekete kesztyűket és az arcukat elfedő harisnyát –, valamint a nyújtófát és a mobiltelefonokat később elégették. A magára hagyott asszony a helyszínen meghalt, az orvosszakértői vélemény szerint a halálát fulladás okozta. Az első- és a harmadrendű vádlott a megszerzett arany ékszereket beadta egy budapesti zálogházba, a pénzt pedig elosztották és elköltötték.
A nyomozók 2011 júliusában fogták el a két férfit, akik a rendőrségi kihallgatás során beismerő vallomást tettek. Az ítélet indoklásában Bálint Tibor tanácsvezető bíró kifejtette: az ügyész a vádiratban az első- és a másodrendű vádlottat – az ítéletben is megállapított minősítés mellett – előre kitervelten elkövetett emberöléssel is vádolta. Mint hozzátette, a bíróság a védők perbeszédeiben elmondottakkal egyetértett, ugyanis az előre kiterveltség a szándékhoz kapcsolódó elem, semmi köze nincs ahhoz, hogy az elkövető eszközt vesz magához. Ebben az esetben a vádlottak felkészültek ugyan a bűncselekmény elkövetésére, harisnyát húztak a fejükre és zoknit vettek fel a cipőjükre, azonban „egyenes ölési szándékot” jelen esetben nem talált megállapíthatónak a bíróság – közölte a bíró.
Bálint Tibor kitért arra: a harmadrendű vádlott esetében a vádiratban eredetileg szereplő, emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntettét orgazdaság vétségére minősítette át a törvényszék. A bíróság szerint az asszony ugyan tudott arról, hogy az értékek a sértettől, rablásból származnak, arról azonban nem, hogy a sértett a bántalmazásba belehalt.
A beismerő vallomásokat kizárólag a másod- és a harmadrendű vádlott tekintetében értékelte enyhítő körülménynek a bíróság. Súlyosbító körülményként egyebek mellett azt jelölte meg a bírói tanács, hogy elszaporodtak az idős emberekkel szemben elkövetett, hasonló bűncselekmények.
Az ítéletet a harmadrendű vádlott és védője tudomásul vette, az elsőrendű vádlott és ügyvédje enyhítésért fellebbezett. Az ügyész, illetve a másodrendű vádlott és jogi képviselője egyaránt három nap gondolkodási időt kért.
