Toma Attila bíró tájékoztatása szerint az ügyész a vádlott bűnösségének megállapítása végett fellebbezést jelentett be, így nem jogerős az ítélet. A nő és a védője tudomásul vette az elsőfokú ítéletet. A nyíregyházi vádlott élethelyzetét kilátástalannak tartva határozta el, hogy öngyilkosságot követ el, de előtte megöli gyermekét is. Tettét 2011. november 22-én hajtotta végre, egy díszpárnával megfojtotta gyermekét, majd gyógyszereket vett be, és alkoholt ivott rá. Az éppen hazatérő férj értesítette a mentőket, de a gyermeken már nem lehetett segíteni.
A bíróság megállapította: a nő a bűncselekmény előtt tartós lélektani válságban volt saját betegsége által kiváltott depressziója, valamint gyermekének nem megfelelő tömegnövekedése miatt. Születése után a gyermek három hónapig kórházi kezelésre, gondozásra szorult. Fejletlenségét, visszamaradottságát rehabilitációs programokkal és otthoni gondos ápolással igyekeztek leküzdeni. A bírósági eljárás során lélektani válságba került nő beszámítási képességét több szakértő is vizsgálta, és az ellentmondásos vélemények után végül az Egészségügyi Tudományos Tanács illetékes testületének állásfoglalását kérték.
A kiadott szakvélemény szerint a vádlott a cselekményét kóros elmeállapotban követte el, tettének következményeit nem tudta felismerni, vagy felismerés esetén nem tudott volna megfelelően cselekedni. Az első fokon eljáró bíróság a szakértői álláspontot maradéktalanul elfogadta, és mivel a vádlott a Büntető törvénykönyv, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján beszámítási képessége hiányában nem volt büntethető, felmentette az emberölés vádja alól.
