A szóvivő közölte: a legnagyobb veszélyt továbbra is a bányatavak, illetve a természetes fürdőhelyek jelentik, ahol kiszámíthatatlan a mélység, a bányatavak partja csúszós lehet, a folyóvizekben pedig az alattomos sodrás, örvény jelenthet veszélyt. A mentőszolgálat azt javasolja, hogy a természetes vizeknél a kijelölt fürdőhelyeket válasszák, mert itt szakszerű segítség is rendelkezésre áll, ha mégis bekövetkezne a baj.
Kitért arra is, hogy vízbe ugrás előtt érdemes meggyőződni a víz mélységéről, hiszen a rossz helyzetértékelés komoly sérülést, bénulást vagy halált is okozhat. Fontos továbbá odafigyelni az olyan helyeken, ahol a vízi sportok kedvelői is jelen vannak, hiszen az elmúlt években számos olyan balesethez riasztották a mentőszolgálatot, ahol vízi járművek okoztak sérülést.
Évek óta hangoztatott alapszabályként említette Győrfi Pál, hogy felhevült testtel senki ne ugorjon vízbe, és a fürdőzők kerüljék az alkoholfogyasztást, hiszen ittas állapotban könnyen vízbe lehet fulladni.
A szóvivő kitért a vízből mentés veszélyeire is, mint mondta, erre csak azok vállalkozzanak, akik nagyon jól úsznak. vagy van jártasságuk a mentésben. Megjegyezte, sokszor előfordult, hogy a segíteni akaró is vízbe fulladt.
Amennyiben valaki a parton nyújt segítséget, ebben az esetben is az általános elsősegélynyújtó szabályok érvényesek. Vagyis ha a bajbajutott eszméleténél van, az oldalára kell fordítani, ha nincs légzése, akkor az újraélesztést el kell kezdeni, és értesíteni kell a mentőszolgálatot.
Győrfi Pál felhívta a figyelmet a kerti pancsolók, felfújható medencék okozta veszélyekre. Arra figyelmeztetett, hogy kisgyermeket soha nem szabad felnőtt felügyelete nélkül hagyni még a kis vízmélységű medencéknél sem, hiszen 20-30 centiméteres mélységnél is bekövetkezhet vízbe fulladás.
