A férfi az eljárás során részben elismerte bűnösségét, de azt vitatta, hogy az áldozatot szándékosan ölte volna meg. Az ügyész korábbi perbeszédében szándékos, minősített – hivatalos személy sérelmére elkövetett – emberölés és más bűncselekmények miatt életfogytiglant kért.
A vádlott pénteken az utolsó szó jogán több órán keresztül beszélt arról, hogy sajnálja, ami történt, ő okozta a rendőr halálát, de hangsúlyozta, hogy nem akarta megölni, csak megijedt és menekülni próbált. Mint mondta, többször volt büntetve, de az erőszakos cselekmény nem jellemző rá. A vádlott nem vitatta, hogy alkohol és kábítószer hatása alatt vezetett, „kergetőzött” a rendőrökkel a városban, nem engedelmeskedett a felszólításaiknak, sorozatban szegte meg a közlekedési szabályokat, átlépte a záróvonalat, átment több piroson, „sportos vezetés miatt” kisodródott a kanyarban, és mehetett akár 175 kilométeres sebességgel is. A vádiratnak azt a részletét, amely szerint ráhúzta a kormányt az egyik üldöző járműre, már vitatta a vádlott. Hangsúlyozta azt is, hogy minden kereszteződésbe szabálytalanul ugyan, de „a fokozottnál is fokozottabb” figyelemmel ment be, amikor pedig felhajtott a járdára, szemkontaktust teremtett a közeli járókelővel, hogy így is meggyőződjön arról, „relatíve biztonságosan” haladhat tovább.
A Keletinél történtek kapcsán arról beszélt: már érezte, hogy ebből baj lehet, ezért satufékkel megállt. „Gondoltam, odajönnek: jó napot kívánok, személyi igazolványt, forgalmit legyen szíves! De nem így történt” – mondta a vádlott, és felidézte, hogy szóltak a szirénák, egy rendőr pisztollyal közeledett, és éppen csőre töltött. Ekkor ijedt meg a vádlott. Mint mondta, felmerült benne, hogy már sokszor elkapták a rendőrök és kapott tőlük „nevelést kézrátétellel”. Ezúttal úgy érezte, meg fogják ölni, és ezt túlreagálta. „Ez a rohadt speed” – mondta. A vádlott vitatta az ügyészségi álláspontot, amely szerint tisztában kellett lennie a hirtelen tolatás következményeivel. „Általában talán lehet, de ott, akkor, abban az állapotban, ahogy sikoltozott mellettem az asszony, rendesen pufogtattak rám, és koccantam a mögöttem lévő autóval, nem” – jegyezte meg.
A törvényszék péntek délután kihirdetett első fokú döntésében halált okozó közúti veszélyeztetésnek minősítette a rendőr halálhoz vezető cselekményt, továbbá megállapított még hivatalos személy elleni erőszakot, segítségnyújtás elmulasztását, rongálást és ittas, bódult állapotban elkövetett járművezetést. „Nem egyszerű ügyben kellett döntést hozni” – kezdte szóbeli indoklását a bíró. Mint mondta, a nyomozó ügyészek jól végezték dolgukat, kellően felderítették az ügyet, a nehézséget nem a tényállás megállapítása, hanem a történtek jogi minősítése jelentette. A bíró hangsúlyozta, hogy a rendőröknek kötelességük volt a szabálysértő, felszólítás ellenére menekülő üldözése.
A halálos gázolás kapcsán viszont elhangzott: az elkövető nem láthatta, nem tudhatta és reálisan nem számolhatott azzal, hogy amikor sarokba szorítják, az egyik rendőr az autója mögé megy, ezért a tragikus következménnyel járó tolatás kapcsán emberölés nem állapítható meg. Az azonban kétségtelen, hogy mint a menekülés közben annyiszor, ekkor is megsértett közlekedés szabályokat, ezúttal éppen a hirtelen, körültekintés nélküli tolatással, és ez egy ember halálát okozta. Erre a tragikus következményre azonban már semmilyen formában nem terjedt ki az elkövető szándéka. Ez nem emberölés, hanem halálos kimenetelű közlekedési bűncselekmény – fűzte hozzá a bíró. Megjegyezte azt is, hogy e kettőt olykor nem könnyű elhatárolni egymástól. A szóbeli indoklás szerint semmi alapja annak a szóbeszédnek, hogy egyik rendőrtársa lőtte volna le véletlenül az áldozatot, hiszen fegyverhasználat csak a haláleset után történt.
A többszörösen büntetett előéletű férfi menekülése során hét tényállást valósított meg, ezekben öt különböző bűncselekmény állapítható meg. Közülük a halálos közúti veszélyeztetés 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, a másik négy pedig legfeljebb három-, két, illetve egyéves szabadságvesztéssel. Mindezek alapján szabott ki halmazati büntetésként 12 év fegyházat az elsőfokú bíróság azzal, hogy a férfi feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság végleg eltiltotta a járművezetéstől a vádlottat. „Ezzel a hozzáállással márpedig ne tessék vezetni többé” – jegyezte meg a bíró.
A férfit a vádbeli cselekmény során elfogták, majd megkezdte nem sokkal korábban öt különböző ügyben jogerősen kiszabott többéves szabadságvesztés-büntetésének letöltését. Az ügyész az ítélet megalapozatlansága, téves jogi minősítése miatt, továbbá súlyosításért, a védelem enyhítésért, felmentésért fellebbezett, így a Baross téri rendőrgázoló ügye másodfokon folytatódik majd. Az elgázolt rendőrnek családja, kisgyermeke volt.
