Fellebbeznek az erőszakkal vádolt szülők felmentése miatt

Szabó Ferenc szerint a rendőrök és az ügyészek sem találkoztak még ilyen horrorisztikus történettel.

Szabó Ferenc Pest megyei főügyész csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: azok a kritikák, amelyeket az ügyészség felé megfogalmaztak, „indokolatlanok, számos elemükben valótlanok, de mindenképpen rosszindulatúak”. Ezt visszautasítjuk – fűzte hozzá.

Mint mondta, az ügyészség szemére vetette a bíróság, hogy nem szerzett be minden bizonyítékot, így azokat a bíróságnak kellett pótolnia. Szabó Ferenc hangsúlyozta: a nyomozás során minden bizonyítékot beszereztek. Ezek a bizonyítékok olyan zárt láncolatot alkottak, amelyek egyértelműen arra mutattak, hogy a vádbeli cselekmények megtörténtek – fűzte hozzá a főügyész.

Szabó Ferenc a csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy sokat látott rendőrök és ügyészek sem találkoztak még olyan horrorisztikus történettel, mint amilyen a szigetszentmiklósi ügyből körvonalazódott.
Emlékeztetett, hogy a vád lényege szerint egy házaspár a három gyermekét borzasztó körülmények között nevelte, és ezen túlmenően szexuális erőszakos cselekményeket követtek el velük szemben. Arra is kényszerítették a gyerekeket – akik a vádbeli időszakban kilenc-, tíz-, illetve tizenkét évesek voltak –, hogy egymással is „ilyen szexuális cselekményeket kövessenek el”.

A nyomozás egy évig folyt, és az ilyenkor szokásosnál is alaposabb és kiterjedtebb volt. Éppen azért, mert olyan dolgok kezdtek körvonalazódni, ami minden képzeletet meghaladt – mondta a megyei főügyész.

Szabó Ferenc közölte: a nyomozás során igazságügyi pszichológus szakértők vizsgálták meg a gyerekeket, és ezek a vizsgálatok a szexuális abúzus megtörténtét valószínűsítették. Továbbá poligráfos vizsgálatnak vetették alá a szülőket, és ez mind az apánál, mind az anyánál egyértelműen jelezte azt, hogy „tagadásukkal szemben elkövették a későbbi vádban foglalt cselekményeket”.

Az igazságügyi orvosszakértők vizsgálata szerint a gyermekekkel szemben a vádbeli szexuális cselekményeket elkövették – fűzte hozzá.

Szabó Ferenc elmondta, hogy az ügyészség az elsőfokú ítélet kihirdetése után fellebbezést jelentett be a felmentés miatt, de elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében. Az ügyészség álláspontja szerint a per során olyan eljárási szabálysértések történtek, valamint olyan egyéb hibák fordultak elő, amelyek alkalmatlanná teszik felülbírálatra a bíróság ítéletét – mutatott rá a főügyész, majd megjegyezte, hogy csak egy megismételt eljárás eredményezhet igazságos döntést.

Mint mondta, emiatt még nem tartottak volna sajtótájékoztatót, de szavai szerint azt nem lehet figyelmen nélkül hagyni, hogy bizonyos kritikák fogalmazódtak meg az nyomozással, az ügyészég munkájával és a váddal kapcsolatosan. Szabó Ferenc azt mondta, hogy szakmai hibákat vél felfedezni a bíróság munkájában.

Mint kifejtette, furcsának találja, hogy a bíróság kizárta a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szakértői Intézetének pszichológiai szakvéleményét „kompetenciahiány” miatt. Eddig soha senki nem kérdőjelezte meg a kompetenciájukat – jegyezte meg.

Továbbá a főügyész furcsállja azt is, hogy a poligráfos vizsgálatot is kizárták bizonyítékok köréből, és helyette „grafológiai igazságvizsgálatot rendeltek el”. Grafológust rendelt ki a bíróság annak bizonyítására, hogy igazat mondanak-e a szülők. Ennek alapján megállapították, hogy igazat mondanak – tette hozzá.

Szabó Ferenc szerint a tárgyalási szakban semmilyen olyan bizonyíték nem került elő, amelynek hiánya valóban lényeges eljárási kifogásként lenne említhető a nyomozással kapcsolatban.

Szólt arról is, a bíróság eljárása oda vezetett, hogy például a legidősebb fiúgyermeket hét alkalommal hallgatták ki az eljárás során, miközben a büntetőeljárási törvény a gyermekek lehető legnagyobb kíméletét írja elő a büntetőeljárás során. Hozzátette, hogy a gyerekek azóta is orvosi kezelésre szorulnak.

A keddi ítélethirdetéskor, az indoklás nyilvános részében Szegedi Gyöngyvér a bizonyítás problematikájáról beszélve kiemelte: számos részletet kellett tisztázni, pontosítani, „amit a bíróság meg is tett”. Azt vizsgálták, hogy megtörténtek-e, megtörténhettek-e azok a dolgok, amelyeket az alapvád tartalmazott.

Az alapvádiratban sok olyan megállapítás, állítás volt, amelyek számos tisztázandó dolgot vetettek föl, a vád a gyermekek elmondásain alapult, amelyek közül sokat megcáfoltak. „A nyomozás sok részlettel maradt adós, ezeket pótolta a bíróság, és nagyon sok pluszbizonyításra került sor” – mondta a bíró.

Beszámolt arról, hogy a nyomozásba elsőként bevont pszichológus szakértő nem volt kompetens, a bíróság így új szakértőt kért fel. A szakember kétséget kizáróan megállapította, hogy nem történt szexuális visszaélés a gyermekek esetében, de valóban elhanyagolták a gyermekeket és fizikailag is bántalmazták őket.