A tényállás szerint egy ukrán – sajtóhírek szerint utóbb Nobel-díjra javasolt – tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejtkezelést gyógyíthatatlan betegeknek több millió forintért. A vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt a két üzletember.
A vádlottak jelentős befektetéssel egy kaposvári plasztikai sebész magánklinikáján őssejt-laboratóriumot hoztak létre, majd együttműködési megállapodásokat kötöttek környékbeli kórházakkal, ahonnan alkalmanként 10-15 ezer forintért terhességmegszakításokból származó szöveteket kaptak. Az őssejtkezelések megindítása érdekében többször folyamodtak a helyi ÁNTSZ-hez és az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz engedélyért. A tanácstól nem kapták meg, a dél-dunántúli ÁNTSZ azonban 2007-ben adott engedélyt őssejt gyűjtésére gyógykezelés céljából. Ezt azonban még abban az évben – Falus Ferenc, az ÁNTSZ akkori országos vezetőjének fellépésére – visszavonták.
Az elsőfokú bíróság a csalást nem látta megállapíthatónak, de a kilenc vádlottból nyolcat bűnösnek mondott ki emberen végzett kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűncselekményében. Ezek miatt egy év két hónap, három évre felfüggesztett, valamint tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztéseket szabott ki a bíróság. Pákh Imrét 10 millió, Fásy Ádámot 7 millió, a kaposvári orvost pedig 5 millió forint pénzmellékbüntetéssel is sújtották.
Az ukrán kutatót, aki az Egyesült Államokban él, és súlyos betegsége miatt nem vehetett részt az eljárásban, a bíró egyedül azzal sújtotta, hogy tíz évre kitiltotta Magyarország területéről. Egy vádlottat, aki asszisztensként vett részt a kezelésekben, felmentett a bíróság.
A vádlottak – akik mindvégig tagadták bűnösségüket – felmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.
