Egy jelentés, két következtetés

Újabb dokumentumok kerültek lapunk birtokába azzal a nyomozással kapcsolatban, amelyben alapítványok igényelhettek fiktív tanulók után állami támogatást.

Mint azt megírtuk, a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága hat különböző büntetőügyet összevonva költségvetési csalás és sikkasztás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást a Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány (DOK), a Harmadik Évezred Oktatásáért Alapítvány (HÉO), valamint aTanult és Képzett Emberekért Közhasznú Alapítvány (TKEK) tevékenységével összefüggésben.

A Magyar Államkincstár feljelentése nyomán elrendelt, összevont büntetőügy egyik irata megfogalmazza, hogy a gyanú szerint többek között olyan tanulók után is vettek fel költségvetési támogatásokat, akik nem jártak az alapítványok által működtetett iskolákba, vagy éppen papíron több oktatási intézményben is nyilvántartották őket. A Magyar Államkincstár Budapesti és Pesti Megyei Igazgatósága idén január 12-én fejezte be az egyik érintett intézmény ellenőrzését, ami alapján később meg is tették a feljelentésüket. Ám az akkor felvett jegyzőkönyv szerint a HÉO által fenntartott „Út a Harmadik Évezredbe\" Kemény János Műszaki és Kereskedelmi Szakképző Iskola és Gimnázium nappali tagozatos 400 tanulója még igazoltan és azonosítottan megvolt (!). A lapunk birtokában lévő irat szerint az iskola Ajtósi Dürer fasori székhelyén 204 fő, az iskola telephelyén 148 fő tanulót regisztráltak, 48 fő pedig igazoltan hiányzott; a 400 nappali tagozatos tanulót kvázi „igazoltatták\", az okmányaik alapján pedig azonosították az iskola nyilvántartásában.

Ez azért is érdekes, mert két hónappal később az államkincstár már ugyanezen vizsgálat alapján is fordult a NAV-hoz, amikor feljelentést tett. Beadványuk szerint a HÉO által fenntartott „Út a Harmadik Évezredbe\" Kemény János Műszaki és Kereskedelmi Szakképző Iskola és Gimnázium 2013-ban és 2014-ben 400-400 fő nappali, illetve esti tagozatos tanulót jelentett, összesen 361 milliós támogatást nyerve ezzel, „ám a tényleges tanulók száma elenyésző volt\".

A NAV-nyomozás egyébként először a DOK volt kuratóriumi elnökének idén február 19-én tett feljelentése alapján indult. Ebben az áll, hogy a támogatás bár az alapítványhoz futott be, a pénzt nem az iskolák működtetésére, hanem saját célokra használták fel a feljelentésben megnevezett személyek. Azt is állítja: az alapítványnál folytatott ellenőrzések – köztük az államkincstári ellenőrzés – eredménytelenül zárultak, mert a szükséges iratok nem kerültek elő.

A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2015. május 13. kelt ítélete azonban cáfolta a feljelentő ezen állítását. A DOK ugyanis polgári peres eljárást indított az alapítvány által fenntartott négy iskolát szerintük igazgatóként vezető személy ellen, hogy a 2011–12-es tanévtől kezdődően adja ki az intézményekkel kapcsolatos iratokat. A BKKB ítéletében kimondta, hogy az iratok a Magyar Államkincstárnál megtalálhatók, így a keresetet, „mint teljes egészében megalapozatlant\" elutasította.

Az külön érdekesség, hogy a rendelkezésünkre álló új adatok szerint a négy iskolának nem egy, hanem három igazgatója volt, ők viszont nem azonosak azzal, akit a feljelentő polgári perbe hívott. Ez azért történhetett, mert a DOK kuratóriumi elnöke csupán két hónapig töltötte be a négy iskola irányításával járó főigazgatói posztját (valójában csak az intézményvezetők közti adminisztratív koordinációt látta el), majd átlátva a helyzet „ellentmondásosságát\", lemondott.