„A jogtalan előny kérése két esetben is megtörtént, elfogadását csak egy esetben tartom bizonyíthatónak, ez azonban a cselekmény minősítésén nem változtat, mivel a vesztegetés már az előny kérésével befejezett bűncselekmény” – hangsúlyozta Homonnai János. Közölte, Hagyó Miklós a vádbeli időszakban hivatalos személy volt, főpolgármester-helyettesként a jogtalan előnyt annak az ígéretével kérte Balogh Zsolt negyedrendű vádlottól, hogy segít neki megbízott vezérigazgatói posztját megtartani a BKV élén. Emlékeztetett arra, hogy Balogh Zsolt 2010 februárja után 11 alkalommal tett olyan vallomást, amely „közvetlenül a cselekményre vagy az azzal összefüggő történésre” vonatkozott. Kétszer megmutatta a helyszínt, ahova Hagyó Miklós rendelte, hogy utasításait közölje, egyszer szembesítésen vett részt az elsőrendű vádlottal – tette hozzá. Az ügyész leszögezte: bár a negyedrendű vádlott vallomásaiban lehet ellentmondásokat találni, a pénz követelését, „a pénz átadását és az ennek érdekében alkalmazott fenyegetést illetően Balogh Zsolt következetes volt”.
Homonnai János fontosnak nevezte, hogy Balogh Zsolt önként fordult ügyvédhez, hogy a segítségével feltárja a BKV-nál történt visszaéléseket, mindig ügyvédei jelenlétében tett vallomást, és lehetőségeihez mérten bizonyítékokat is szolgáltatott. A CC Soft-ügyben önmagára is terhelő vallomást tett, vállalta és végigcsinálta Hagyó Miklóssal a szembesítést, vallomását közvetett bizonyítékok több pontot alátámasztják – tette hozzá.
Balogh Zsolt a tárgyaláson az ügyész szavai szerint „különös vargabetűket tett”. Perbeli vallomása nem következetes, a tárgyalás elején csak azért nem mondott semmit az ügyről, mert félt, hogy vesztegetéssel is megvádolja az ügyészség – fogalmazta meg álláspontját.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a negyedrendű vádlott a nyomozati vallomásának megtagadásáig csak három évvel később, 2015-re jutott el. Homonnai János szólt arról, hogy a korrupciós jellegű cselekmények bizonyítása igen nehéz, mivel a bűncselekmény egyetlen résztvevőjének sem érdeke az igazság feltárása.
Ezek nem azok a bűncselekmények, amelyeknek az érdekelteken kívül lenne szemtanúja – mondta, hozzátéve, hogy a nokiás dobozos vádpont éppen ilyen, mert sem a kérés elhangzásának, sem a teljesítésének nem volt szemtanúja. A cselekménynek egyetlen közvetlen bizonyítéka van: Balogh Zsolt nyomozati vallomása – fűzte hozzá.
Homonnai János azt indítványozta a törvényszéknek, hogy azokban az esetekben, amikor Balogh Zsolt nyomozati vallomásában a saját közvetlen tapasztalatait mondta el – vagyis a 2008-as és a 2009-es pénzkövetelés, a 2009-es nokiás dobozos pénzátadás eseményeit –, a vallomásokat tegye a tényállás alapjául. Az ügyész ezután a BKV Zrt. értékesítési és kommunikációs igazgatóságának szerződéseit vette sorra. Külön csoportba foglalta azokat, amelyek mögött a vádhatóság szerint nem volt érdemi teljesítés, valamint azokat, amelyek mögött „bújtatott kifizetés” vagy nem megengedett támogatások leplezése volt a cél.
Álláspontja szerint „pártvonalon és ismeretségi alapon” lehetett a BKV Zrt.-től „megrendeléshez” jutni. Úgy fogalmazott, Hagyó Miklós olyan „kifizetőhelynek” tartotta a BKV Zrt.-t, ahonnan saját feladatainak az ellátásához, valamint munkatársainak a kifizetéséhez lehetett fedezetet teremteni. Homonnai János a perbeszédének második napján is mintegy hét órán keresztül összegezte a bizonyítási eljárást. A per csütörtökön a perbeszéd harmadik negyedének a felolvasásával folytatódik.
Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
