A Demján-csoport közleményt küldött a Válasz.hu-nak tegnapi cikkükre. Mint írták, „a vállalatcsoporthoz tartozó Euroinvest Zrt. 2006-ban hozott létre közös vállalatot az IBM magyarországi disztribútorával, a Polygon Kft.-vel, DAIS Információtechnológiai Zrt. név alatt. A vállalat célja olyan szoftverek fejlesztése volt, amelyek segítettek volna a bevásárlóközpontok pénztárrendszereinek korszerűsítésében.
Mivel a DAIS Zrt. operatív menedzsmentje és vezérigazgatója – M. N. – elérhetetlenné vált, 2013-ban az Euroinvest részéről delegált vezetők lemondtak tisztségeikről. A DAIS Zrt. 2014-ben felszámolás alá került, amelyet azóta a felszámolóbiztos irányít. Az Euroinvest 2014. január 18-án büntetőfeljelentést tett M. N. ellen.”
Tegnap mi is megírtuk az Átlátszó és a Válasz.hu cikkeire hivatkozva, hogy kémkedéssel gyanúsítják a magyar hatóságok az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet, valamint a cég magyarországi képviselőjét, B. Béla Szabolcsot. Mint írták, a rendőrség kiemelt bűnügyi egysége, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) által folytatott eljárás egyik jelentése szerint „a gyanúsítottak a rendelkezésre álló információk alapján hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben
az Amerikai Egyesült Államok, az IMF és a Svájci Alap részére”.
Maxin annak a – közvetve amerikai tulajdonban lévő – Polygon Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.-nek volt a stratégiai igazgatója, melyhez több banknak – mint a K&H, az OTP, az MKB és a CIB – is köze volt.
A Válasz.hu cikke nyomán megírtuk: B. Béla Szabolcs a hivatalos életrajza szerint
az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa volt,
majd 2006-ig az Egyesült Államokban tanult és építette szakmai karrierjét – egyebek mellett a Világbank-csoportnál. Ezután a parlament gazdasági bizottsága mellett tanácsadóskodott, később pedig a Maxin-féle Arcade Kutatási és Fejlesztési Kft.-jét irányította. B. Béla Szabolcs a 2010-es kormányváltás után a
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyetteseként működött,
majd 2015-ig a külgazdasági miniszter által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház üzleti stratégiai tanácsadójaként dolgozott.
Mindent elkövettek, hogy ne jussanak nyomukra
A rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva szerdán nem nyilatkozott.
Csütörtökön Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek elmondta: a két gyanúsított előzetes letartóztatását december 2-án rendelte el a bíróság, majd azt három hónappal meghosszabbították, így a kényszerintézkedés április 2-áig tart.
A kényszerintézkedést megalapozó indokok a két gyanúsított esetében ugyanazok. A törvényszéki szóvivő azt is elmondta, hogy
az egyik gyanúsított elfogását követően kitépte magát az őrzője fogásából, megkísérelt elfutni.
Ez a magatartás megfelel „a szökés kísérletének” – fogalmazott Póta Péter, hozzátéve: ez indokolja az előzetes letartatás elrendelését. Megjegyezte továbbá, hogy ugyanezt a gyanúsítottat nem találták bejelentett lakcímén, tartózkodási helyén, csak a nyomozók adatgyűjtése révén akadtak rá életvitelszerű tartózkodási helyére.
A szóvivő elmondta: az eddigi adatok szerint az egyik gyanúsított rávette a másikat, valamint az eljárásban szereplő több tanút, hogy a kapcsolattartásukról valótlan vallomást tegyenek, továbbá az egyik gyanúsított hollétére vonatkozó adatokat hallgassák el a nyomozók elől. Arra is van adat, hogy a gyanúsítottak és a vallomást tevők külön mobiltelefonokat használtak kapcsolattartásra. Továbbá a nyomozó hatóságok adatgyűjtésük során tanúvallomásokat tartalmazó jegyzőkönyveket is találtak.
Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a két gyanúsított más büntetőeljárásban is tett már kísérletet a bizonyítás meghiúsítására, megnehezítésére. Így feltehető, hogy ha szabadlábra kerülnének, akkor a tanúként kihallgatandókat befolyásolnák, összebeszélnének, a bizonyítékok elrejtésével a bizonyítás meghiúsítására törekednének – fejtette ki a törvényszéki szóvivő.
Mennyi kárt okozhattak?
A Jobbik közleményben reagált a hírekre, amelyben azt kérdezte, vajon mennyi kárt okozhattak Magyarországnak azok a Fideszhez köthető személyek, akiket az Egyesült Államok és az IMF érdekében történt kémkedés miatt tartóztattak le. Emlékeztetett arra: amellett, hogy egyikük kormányzati pozíciókat vitt, másikuk annak a Polygon Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.-nek volt a stratégiai igazgatója, amely amerikai offshore háttere ellenére csaknem 630 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást nyert el. A pályázati pénz elnyerésének anomáliájára a Jobbik antikorrupciós tevékenysége során már 2013 májusában felhívta a figyelmet.
Felszólították a Fideszt és Orbán Viktort, hogy adjon magyarázatot az esetre. Szándékosan pénzeltek-e több száz millió forinttal egy, a gyanú szerint az amerikaiaknak és az IMF-nek kémkedő személyhez köthető offshore vállalkozást? A cégnek kiutalt pénz visszaszerzésére tesznek-e kísérletet? Kezdeményezik-e a miniszterelnök, a korábbi nemzeti fejlesztési miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi elnökének és a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetőjének a meghallgatását a nemzetbiztonsági bizottság előtt?
