Gyermekbántalmazás: eljárási szabályokat sértettek elsőfokon

A Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatását írta elő.

MTI
2016. 03. 30. 10:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Pest Megyei Főügyészség nevelése alatt álló, 12. életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat 2013 novemberében a házaspár ellen. A gyermekbántalmazás ügyében a Pest Megyei Kormányhivatal, Szigetszentmiklós önkormányzata, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot rendelt el, és több szabálytalanságot tárt fel.

A Budapest Környéki Törvényszék tavaly februárban bűnösnek mondta ki kiskorú veszélyeztetésében a szigetszentmiklósi házaspárt. Az elsőrendű vádlott apát és a másodrendű vádlott anyát két év börtönre ítélte, és mivel az előzetes letartóztatásban töltött időt beszámította, a büntetést letöltöttnek tekintette. A bíróság a szülők felügyeleti jogát mindhárom gyermek esetében megszüntette. A szemérem elleni erőszak és az erőszakos közösülés bűntette alól azonban bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vádlottak súlyosan megszegték szülői kötelezettségüket, a gyerekeket valóban súlyosan bántalmazták, az elhanyagolás pedig veszélyeztette a fejlődésüket.

A vádhatóság a szülők teherére jelentett be fellebbezést, az apa felmentésért, az anya pedig enyhítésért, illetve felmentésért fellebbezett.

A Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett végzésében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását írta elő. A tábla szerint a kiskorú veszélyeztetése vádjának vizsgálatakor az elsőfokú bíróság betartotta az eljárási szabályokat, eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének, és a tényállást hiánytalanul állapította meg, ez azonban nem mondható el a szexuális erőszak esetében.

A végzés szerint a táblabíróság nem orvosolhatta az elsőfokú eljárás hiányosságait, törvény tiltja ugyanis, hogy a felmentett vádlottakra a másodfokú bíróság bűnösség megállapítására alkalmas tényállást állapítson meg.

A táblabíróság kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság perdöntőnek értékelte a pszichológus véleményét arról, hogy a gyerekek nem szavahihetők a szexuális bűncselekmény vonatkozásában, holott a bíró feladata ebben a kérdésben dönteni, mivel csak ő ismeri a bizonyítási eljárás teljes anyagát. Ez a döntés másra nem átruházható – szögezte le a táblabíróság. Kifogásolta azt is, hogy az írásszakértő véleményét hasonlóan kezelték, és így a bíró „áthárította” a szakértőkre annak a felelősségét, hogy megállapítsák, ki hazudik.

A tábla hangsúlyozta: számos olyan objektív adat állt az elsőfokú bíróság rendelkezésére, amely a vádlottak felmentése ellen szólt.

Az indokolásban a bíró kitért arra is, hogy a gyerekek kihallgatását gyermekbarát szobában végezték, „de nem gyermekbarát módszerekkel”, ennek részleteiről azonban nem beszélt. Megemlítette ugyanakkor, hogy az elsőfokú bíróság törvényellenesen járt el, amikor a sértettek pszichológus szakértőnél tett nyilatkozatait a tárgyalás anyagává tette.

A tábla szerint az elsőfokú bíróságnak figyelembe kellett volna vennie azt a körülményt is, hogy a gyerekek számára nem volt rendkívüli, ami velük történt, mert ilyen légkörben nőttek fel, olyan volt számukra ez, mint az evés, az ivás.

A táblabíróság álláspontja szerint a megismételt eljárásban – a számos tisztázandó kérdés között – választ kell találni arra is, hogy miként keletkeztek a gyerekek sérülései.

A Fővárosi Ítélőtábla az új eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki, mert megítélése szerint a Budapest Környéki Törvényszék és az ügyészség közötti ellentétek veszélyeztették volna az ügy tárgyilagos elbírálását.

A táblabíróság arra utalhatott, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése után a Pest megyei főügyész, Szabó Ferenc sajtótájékoztatón utasította vissza a bíróság kritikáit, amelyeket az ügyészségről az indoklásban megfogalmazott. A főügyész kifogásolta, hogy a bíróság szerint az ügyészség nem szerzett be minden bizonyítékot, így a bíróságnak kellett pótolnia őket. A bíróság erre reagálva sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a főügyészség vitatta az ítéletet, és jelezte: az ítélet megtámadásának módja a fellebbezés, nem a sajtótájékoztató.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.