A tábla hangsúlyozta: számos olyan objektív adat állt az elsőfokú bíróság rendelkezésére, amely a vádlottak felmentése ellen szólt.
Az indokolásban a bíró kitért arra is, hogy a gyerekek kihallgatását gyermekbarát szobában végezték, „de nem gyermekbarát módszerekkel”, ennek részleteiről azonban nem beszélt. Megemlítette ugyanakkor, hogy az elsőfokú bíróság törvényellenesen járt el, amikor a sértettek pszichológus szakértőnél tett nyilatkozatait a tárgyalás anyagává tette.
A tábla szerint az elsőfokú bíróságnak figyelembe kellett volna vennie azt a körülményt is, hogy a gyerekek számára nem volt rendkívüli, ami velük történt, mert ilyen légkörben nőttek fel, olyan volt számukra ez, mint az evés, az ivás.
A táblabíróság álláspontja szerint a megismételt eljárásban – a számos tisztázandó kérdés között – választ kell találni arra is, hogy miként keletkeztek a gyerekek sérülései.
A Fővárosi Ítélőtábla az új eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki, mert megítélése szerint a Budapest Környéki Törvényszék és az ügyészség közötti ellentétek veszélyeztették volna az ügy tárgyilagos elbírálását.
A táblabíróság arra utalhatott, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése után a Pest megyei főügyész, Szabó Ferenc sajtótájékoztatón utasította vissza a bíróság kritikáit, amelyeket az ügyészségről az indoklásban megfogalmazott. A főügyész kifogásolta, hogy a bíróság szerint az ügyészség nem szerzett be minden bizonyítékot, így a bíróságnak kellett pótolnia őket. A bíróság erre reagálva sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a főügyészség vitatta az ítéletet, és jelezte: az ítélet megtámadásának módja a fellebbezés, nem a sajtótájékoztató.
