Az ügyvéd szerint jogos védelmi helyzetben volt védence, amikor üldözőbe vette a tolvajokat. Idézte a Kúria jogos védelemmel kapcsolatos jogegységi döntését: a jogtalan támadás elhárításának kockázatát, következményeit a támadóknak kell viselniük, ennek korlátja csak az lehet, amikor a védekező fél tiszta fejjel, tudatosan, mintegy megtorlásképpen választja a súlyosabb védekezési módot.
A vádlott az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy mindig törvénytisztelő ember volt, de arra nem készülhetett fel, hogy fényes nappal az utcán támadás éri. Mikor a két férfi a motorról rátámadt, ösztönösen cselekedett. „Nagyon sajnálom, hogy balesetet okoztam, de nem volt szándékos, csak annyit szerettem volna elérni, hogy eldobják a táskát” – mondta.
A másodrendű vádlott, aki ügyvéd nélkül vett részt az eljárásban, az utolsó szó jogán azzal védekezett, hogy sokkos állapotban volt, amikor menekült; ahhoz mindenkinek joga van, hogy mentse az életét, az ő társát pedig halálra gázolták. A férfi elmondta, hogy elfogadja a büntetést, de felfüggesztettet kérne, mert jó útra tért, van családja, munkája, és az új életét veszélyeztetné egy letöltendő szabadságvesztés.
A bíró szóbeli indoklásában azt emelte ki, hogy az elsőrendű vádlott a tolvajokkal szemben jogos védelmi helyzetben volt, ami mindaddig fennáll, míg reális esély van arra, hogy visszaszerezze jogos tulajdonát. Ám a jogos védelmi helyzet sem veszélyeztetheti vétlen személyek életét, testi épségét, vagyonát.
Az elsőrendű vádlott bűnösségét a kerületi bíróság közúti veszélyeztetés alapesete és rongálás miatt mondta ki. A másodrendű vádlott esetében a bíróság az ügyészségtől eltérően elegendőnek tartotta a segítségnyújtás elmulasztásáért a felfüggesztett szabadságvesztést. A bíróság mindkét vádlottat eltiltotta a járművezetéstől. Az ügyész mindkét vádlott esetében súlyosításért, a nő és védője felmentéséért fellebbezett.
