A kokadi gazda egyébként – mint azt a bíróság szintén megállapította – jogerős fakivágási engedéllyel rendelkezett. Az erdészeti hatóság azonban az engedély kiadása előtt nem vette fel a kapcsolatot sem a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, sem a természetvédelmi hatósággal. Amikor pedig egy évvel később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megsemmisítette az engedélyt, az alperes már régen túl volt a fakivágáson. A gazda tehát annak tudatában végezte el a mezőgazdasági beavatkozást, hogy jogerős engedélye van a munkára.
A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla 2015 márciusában felfüggesztette az eljárást, mert a perköltség viselésének szabályait – miszerint: „Ha a perköltség megfizetésére az államot kötelezték, ( ) az ellenfél javára megítélt perköltséget az ügyben első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bíróság gazdasági hivatal fizeti meg a jogosultnak” – alkotmánysértőnek találta, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmánybíróság 2016 májusában közzétette álláspontját: a perköltség viselésének szabályai nem alkotmánysértők, vagyis a 381 ezer forint fellebbezési költség a Debreceni Törvényszéket, az egymillió 140 ezer forint fellebbezési illeték pedig az államot terheli.
A Debreceni Ítélőtábla mindezek után hozta meg érdemi döntését: az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó határozat jogerős.
