Megkezdődött „Kisbandiék” pere

Várhatóan több hónapig tartó tárgyalássorozat után hirdetnek elsőfokú ítéletet.

A vádirat szerint az interneten különböző – az esetek többségében fuvarszervező – cégek megrendelőik szállítmányaira kerestek vállalkozókat. Ezekre a szállítmányokra jelentkezett be fővállalkozóként a Lakatos által vezetett bűnszervezet. A cégnyilvántartásban legálisan működő cégként jelentek meg, de a fuvarozáshoz megfelelő eszközzel nem rendelkeztek. A megbízások megszerzését követően ezért azokat továbbították olyan jóhiszemű alvállalkozóknak, akiknek megvolt a szállítási infrastruktúrájuk.

A megrendelőknek megadták az alvállalkozók szállítójárműveinek forgalmi rendszámát, az alvállalkozók a rakodás helyén megjelentek és az árut fel is rakodták. A rakodás előtt egyes esetekben hamisított szállítási okmányt küldtek az alvállalkozónak, amelyre lerakási helyként már a bűnszervezet által bérelt raktárt írták. Más esetekben a felrakodást követően a bűnszervezet tagjai által megbízott, de az eljárás során pontosan nem azonosítható személyeket küldtek a felrakodás helyére, akik a sofőröket a fővállalkozó cég nevében tájékoztatták arról, hogy a lerakodási hely megváltozott, az áru így ismét a bűnszervezet raktáraiba került.

Arra is volt példa, hogy az általuk igénybe vett alvállalkozót vagy a sofőrt menet közben tájékoztatták arról, hogy megváltozott a lerakodás helye. A bűnszervezet tagjai álnéven a megbízott képviselőjének vagy a sofőrnek adták ki magukat, és a megrendelőknek telefonon hamis információkat adtak a szállítmányok aktuális helyzetéről.

A bűnszervezet tagjai részben személyesen, részben telefonon tartották a kapcsolatot egymással, számos mobiltelefont használtak, folyamatosan cserélve a telefonszámokat.

Az elkövetéshez felhasznált cégekkel kapcsolatos ügyintézést zömében az elsőrendű vádlott irányította. A cégeket megfelelő egzisztenciával nem rendelkező személyekkel vagy külföldi állampolgárokkal vetették meg. A bűnszervezet budapesti raktárában rakodtak le például 24 millió forint értékű, 22 tonnányi márkás csokoládét, amelyet Belgiumból Ausztriába kellett volna szállítani. A sofőrt menet közben hívták, hogy megváltozott a lerakodás helyszíne.

Nyírbátorból Ausztria és Bécs helyett 14 508 eurónyi súrolószer szintén csak Budapestig jutott. Ugyanígy „nyoma veszett” 20 236 kilogramm ecetes asztali tormának, 46 raklapnyi, összesen 6491 kilogramm gyógyszernek, 51 raklapnyi, 66 millió forint értékű márkás kozmetikai terméknek és 57 milliós CNC élhajlító berendezéseknek is.

Szintén nem ért a szállítási címre 35 ezer eurónyi vaj, 5 millió forint értékű kötegelt vaslemez, 100 ezer eurónyi gumiabroncs, 22 ezer euró értékű vascső, 24 tonna papírtekercs, 17 ezer euró értékű kohászati alapanyag és 372 darab légkondicionáló berendezés.

A bűnszervezet összesen több mint 355 millió forint kárt okozott, amelyből mintegy 84 millió forint kár térült meg.

A bűncselekmények elkövetése után Lakatos András ismeretlen helyre távozott, így vele szemben 2013 februárjában nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a Debreceni Járásbíróság. Kiderült, hogy Varga Tibor néven Brazíliába szökött, ahol elfogták, és 2015 áprilisában kiadatási fogva tartásba került. Tavaly szállították haza.

Lakatos András az első tárgyalási napon részben elismerte a bűnösségét, de tagadta, hogy bűnszervezetben követték volna el a vádbeli cselekményeket.

Elsőfokú ítéletet várhatóan több hónapig tartó tárgyalássorozat után hirdet a Debreceni Törvényszék – közölte a szóvivő.