Bagatell trükkel lophattak a Quaestor-csoportnál, az állam és a pénzügyi felügyelet szeme láttára – mondja a Hír TV-nek nyilatkozó ügyvéd.
Litresits András szerint az illegális kötvénykibocsátás egy névtrükkön alapult: volt egy Keller Emília nevű nő, aki korábban ott is dolgozott a Quaestornál. Az ő nevére könyveltek le bizonyos összegeket – nem pedig a Keler nevű központi elszámolásba. A Keler, mint rövidítés az értékpapír nyilvántartó rendszert jelenti, amibe minden tranzakció bekerül.
Tarsoly Csabáék tehát nyitottak egy számlát egy Keller nevű nő nevére, amire éppen azokat a tételeket helyezték el, amiket az elszámoló rendszer elől el akartak eldugni. És ez nem tűnt fel az ellenőröknek.
Az önálló pénzügyi felügyeletet a Quaestor csalások idejének nagy részében Szász Károly vezette. A Hír TV telefonon kereste meg az egykori revizort, de ő nem akart a csatornának nyilatkozni.
– Ne haragudjon, már négy éve nem vagyok a felügyelet vezetője.
– Tudom, de arra az időszakra vonatkozna a kérdésem, amikor ön még a felügyelet vezetője volt. Konkrétan az: hogy lehetett, hogy senkinek nem tűnt föl, hogy a Quaestornál mi folyik éveken keresztül?
– Hol, mi folyik?
– A Quaestornál! Hogy lehet az, hogy nem tűntek fel azok a trükkök?
– Mi az, hogy nem tűnt föl? Föltűnt. Foglalkoztunk vele.
– Igen, de nem volt következménye?
– Nem, nem. Köszönöm szépen! Viszonthallásra! – tette le a telefont a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt vezetője.
2015. március 29-én Budapesten letartóztatták a Quaestor-csoport elnök-vezérigazgatóját, Tarsoly Csabát. A férfi és tíz társa ellen egy évvel később már öt vádpontban 5458 rendbeli csalás és sikkasztás miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség.
A Quaestor-cégcsoport mintegy 32 ezer ügyfelének okozott kár meghaladja a 70 milliárd forintot. Tarsolyék a vád szerint a Quaestor és a KELER elszámolóház értékpapír-nyilvántartási rendszerei közti különbséget kihasználva 2007 és 2012 között az ügyfelek értékpapírjainak nagy részét eltulajdonították.
Az ügyfélszámláról az értékpapírokat átvezettették a Quaestor számlájára, majd eladták. Emellett mintegy 150 milliárd forint értékben fiktív kötvényeket is kibocsátottak. A fő ügyben 753 bűncselekmény elkövetése miatt emeltek vádat. Ibolya Tibor fővárosi főügyész akkor azt valószínűsítette, hogy a rendőrség és az ügyészség közös nyomozásának adatai alapján megalapozottan feltételezhető, hogy Tarsolyék – akik szerintük tettüket bűnszervezet tagjaiként követték el – akár 25 évet is kaphatnak, ha a bíróság megalapozottnak tartja a vádat.
Az ügy miatt Tarsoly két évig volt előzetes letartóztatásban, fogva tartását aztán váratlanul házi őrizetre változtatta a bíróság.
A Quaestor-ügyben egy károsult a jegybankot is perbe fogta: a károsultak szövetsége szerint az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete olyan hibákat követett el a felügyeleti jogkörének, illetve kötelezettségeinek gyakorlása során, amelyekkel nem csak lehetővé tette, de egyenesen elősegítette, hogy példátlan módon, több mint 200 milliárd forint, a 32 ezer Quaestor-károsult által ténylegesen befizetett pénz nyomtalanul eltűnhessen.
A Fővárosi Törvényszék azonban első fokon úgy döntött, hogy nem kell felelősséget vállalnia a jegybanknak a Quaestor-csőd utáni kártalanításban.
