Nem tudom, emlékszik-e valaki arra a Jóbarátok részre, amikor Rosst kötelező szabadságra küldik a munkahelyéről, majd Joey-hoz és Chandlerhöz beköltözve egyszerűen nem bírja a tétlenséget. Joey hamar felvilágosítja, hogy a számlák befizetése, a ruhák tisztítóba való elvitele, a bevásárlás és a hűtő kitakarítása legalább három napra való feladat, a szerda pedig egyedül Chandler telefonon való zaklatására való. Nos, amikor tegnap délután 4-kor beállított a fotósom, hogy „akkor mi most felmegyünk a várba”, én már legalább háromnapi lóti-futi adagomon voltam túl, így próbáltam lebeszélni róla. Igaz, hogy eredetileg én ragaszkodtam egy szeles helyhez, hiszen a szoknya, ami nemrég érkezett az Oasaptól, meglepően könnyed. Noha számomra – nem kifejezetten édesszájúként – a vatta- és a pillecukor nem éppen a könnyedséget jelenti, mégis ez lenne az a néhány hasonlat, amivel körbe tudnám írni ezt a darabot. Amikor megláttam az oldalon, nagyon féltem, hogy a tütü réteg nagy feneket csinál majd, de szerencsére annyira lenge az egész szabás – és a rétegelést sem vitték túlzásba –, hogy ez a veszély elhárult. Ráadásul a legkisebb szellő is olyan szépen táncoltatja az anyagot, hogy az valami csoda. Nem hittem volna.
Az ing is újnak mondható, régi vágyam teljesült, amikor megláttam ezt a darabot a Romwe oldalán. Azonban most, amikor a kreditekhez kerestem vissza a linkjét, találtam egy sokkal lazább darabot, amiért most nagyon fáj a szívem. Ha esetleg ti is szeretnétek valami hasonlót, akkor inkább ezt az aszimmetrikus szabású változatot ajánlanám, ha már az enyém nem lehet. Visszatérve az Oasapra, az ajándékkuponjaim már-már szokásosnak mondható módon ismét valami vicces gagyira költöttem el, ezúttal egy „Charlize McQueen” darabra. Inside joke, és fotósom részéről nem is tudom, miért éppen Charlize Theron jutott eszébe Alexander helyett, amikor az eredetiről beszélgettünk – még ha Steve-et mondott volna ugyebár –, de ez a szegény kis koponyás clutch nálunk már csak ezen a néven fut majd. Eredeti műbőr, ahogy Apa fogalmazna gonoszkodva.
A Nemzeti Galéria elől azután átsétáltunk a hátsó udvarba, ahol nagyon szép fényeket találtunk, így még ott is lőttünk néhány képet. A fenti hajdobálós sorozatból mindenesetre – rendes tumbászként – azonnal csinálok egy jó kis gifet is.
[Szoknya: OASAP]
[Táska: OASAP]
[Szandál: H&M]
[Ing: ROMWE]
[Öv: Nagyié]
[Fotók: Preston]
Kedden ismét szabadságra megyek, méghozzá a debreceni Campus fesztiválra, ahol – ha minden összejön – ráveszem magam a legcsinosabb fesztivállátogatók zaklatására is, néhány kép erejéig. Természetesen a napi szintű update-ek akkor sem állnak majd le a blog Facebook-oldalán, amit a közelgő nyereményjáték miatt is érdemes figyelemmel követni.
