Be kell látni, hogy nincs hiteles iszlámkritika vagy civilizációféltés harcos humanizmus és az egyéni szabadság iránti elkötelezettség nélkül, csakhogy igenis léteznek olyan válságos helyzetek, amelyeket nem lehet uszító plakátokkal vagy a multikulturalizmusba vetett babonás hittel orvosolni. Kertész Imre kitör a Hitler-trauma keltette passzivitásból – számára eljött a cselekvés ideje. Kifejezésre juttatja a nyilvánvalót: az intolerancia iránti tolerancia öngyilkosság.
„Mindig ez a vége: a civilizáció eléri azt a túltenyésztett állapotot, amikor többé már nemcsak, hogy képtelen rá, de már nem is akarja megvédeni magát; amikor látszólag értelmetlen módon a saját ellenségeit imádja.”
A liberális szélsőség nem hajlandó megvédeni Európát, a nacionalista szélsőséget elnézve pedig úgy tűnik, mintha nem is volna mit megvédeni rajta. Azért az Európáért érdemes küzdeni, amelynek Kertész Imre nemcsak polgára, hanem az egyik legragyogóbb, legtisztességesebb és legbátrabb szelleme. Liberálisok és nacionalisták, konzervatívok és szocialisták közt az egyetlen európai.
