Kedves László!
Mérhetetlenül megdöbbent és elkeserít az ön Habony Árpád gyűlöletpropagandájára megtévesztésig emlékeztető plakátkampánya, amely szerint „Tegyünk igazságot! Fizessenek a gazdagok!” Nehéz eldönteni, hogy ön súlyos tévedésben, súlyos szereptévesztésben vagy súlyos gátlástalanságban van-e, esetleg mindegyikben a felsoroltak közül, úgyhogy kérem, engedje meg, hogy segítsek!
A gazdagok – mármint azok, akiket ön vagy a közvélemény gazdagként azonosít – már eddig is fizettek. Sokat. Keményen sarcolta őket a politika, ahogy az egész országot, hogy a farkaséhségű szocialista és fideszes oligarchák megtömhessék a feneketlen bankszámláikat – azok az oligarchák, akik nem vették ki a részüket a közteherviselésből, akik nem adtak számot a vagyonukról. Ahogy például nem adott számot róla az ön éhségmenetet [!] szervező elvtársa, aki százmilliókat parkoltatott Bécsben. Ahogy nem adtak számot róla sem a szocialista pártpénztárnokok, sem a szocialista oligarchák. Tudja, László, az nem számít, hogy ön mennyi pénzt kapott tőlük a kampányára.
Orbán Viktor Brüsszel ellen visel háborút, Nyugaton keres bűnbakot. Alávaló, hazug politika, de legalább nem magyart uszít magyar ellen. László, ön, aki soha életében nem dolgozott a versenyszférában, aki a más által befizetett pénzből százezres öltönyöket meg luxusautókat vett magának, most úgy vadászik szavazatokra, hogy a vagyonosok – valójában a középosztály – ellen uszít. Ön most a Fidesz távoli és mitikus ellenségképét a szomszédból meg a főnökből próbálja legyártani – bárkiből, akinek vagyona van. Nem működik már a Kádár-nosztalgia, mert becsatornázta a Fidesz? Még a saját pártállami örökségük emlékét sem bírták a szegfű mögött tartani? Akkor hát jöjjön Kun Béla? Nyisson frontot a kilencvenöt százalék az öt százalék ellen? Aztán hadd derüljön ki, hogy az a kilencvenöt százalék szokás szerint csak az a tíz-húszezer ember, akiket ön majd állásokhoz, megrendelésekhez meg uniós pénzekhez juttat? A többi meg hadd nézze, ahogy tovább süllyed alatta az ország?