Újra megnyílik az őskőkor „Sixtus-kápolnája”?

Heves vita dúl a spanyol kulturális minisztérium és a szakemberek között arról, hogy újra látogatható legyen-e a Pireneusokban fekvő híres Altamira-barlang. Egyelőre még nem született konszenzus az ügyben.

A falfestményei által híressé vált barlang az egyik legismertebb helyszíne a paleolitikum művészetének. A festmények rohamos pusztulása miatt viszont lassan már egy évtizede nem látogatható a spanyol turizmus Mekkájának számító hely.

Carmen Drahl, a Chemical & Engineering hetilap társszerkesztője egyik cikkében írja: annak ellenére, hogy a szakértők felismerték a látogatók által keletkezett festményromboló baktériumok jelenlétét, a hivatali szervek mégis a barlang megnyitását tervezik. Mint ismeretes, a kutatók kimutatták az emberek által keletkezett magasabb hőmérséklet, nagyobb szén-dioxid mennyiség, páralecsapódás képkárosító hatását. Emellett az emberi lépések, melyek a földről felvert baktériumok elszaporodásához vezetnek, szintén hozzájárulnak a festmények korróziójához.

Drahl szerint a legjobb megoldás az lenne, ha korlátozott számban engednének be látogatókat, ezzel lassítva a károsodás folyamatát.

Az Altamira-barlangot 1985-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. Közel 2100 állatábrázolás található a barlangban, melyek állítólag olyan nagy modern kori művészeket is megihlettek, mint Picasso.

Az alkotások egyben tanúbizonyságai annak, hogy a kőkorszaki emberek szellemi képességei messze magasabbak voltak, mint azt korábban gondolták a kutatók. A lenyűgöző festmények helyszíne ezért is kapta az őskőkori Sixtus-kápolna elnevezést.