Lakópark

A lakópark gazdag családjai alapítottak egy közös gazdaságot, amibe be akarták vonni a szegényeket is, no de korántsem azért, hogy segítsenek rajtuk, hanem hogy még azt a keveset is elvegyék tőlük, amijük maradt. Leginkább Íjászékat használták ki.

Az Íjász család beköltözött az Európa Lakópark közepén álló szép, tágas telken álló társasházba. Előtte a Szolga család élt itt, akik a telken álló kisebb házba költöztek. Íjászék korábban a népes Török és Tatár családdal laktak együtt egy másik lakóparkban, és néhány szokásukat magukkal hozták az új helyre. Az Íjász gyerekek vadak, hangosak voltak, párszor megverték a lakóparkban élő gyerekeket, néhány családot ki is fosztottak. A Németh és Békássy család ezt megelégelve lezavart pár hatalmas pofont a szeleburdi kölyköknek. Íjászéknak pedig szóltak, ha nem változtatnak, ki lesznek penderítve a lakóparkból, vagy simán csak rájuk gyújtják a házat.

A családfő, Íjász Pisti elfogadta a feltételeket, és családi viták árán, de megfegyelmezte a családot. Tetszett neki a ház és a telek, ami a család minden igényét kielégítette. Jól érezték itt magukat. Megtanulták a gazdálkodást, jó minőségű zöldségeket, gyümölcsöket termesztettek, állatokat tartottak. A lakópark lassacskán befogadta őket, bár kisebb-nagyobb vitáik akadtak a szomszédban lakó Labancz, Oroszi, Rácz és Oláh családdal. Jó viszonyt alakítottak ki viszont Lengyelékkel és a szintén Íjászék telkén élő Székelyékkel is, akikkel közvetlen rokonságban álltak. Egyik nap megjelentek Tatárék, és az egész lakóparkot el akarták foglalni. Íjászékat régről ismerték, és barátként áthaladást kértek a birtokukon. Íjászék ellenálltak, Tatárék viszont nem vicceltek, durván lerohanták az Íjász-birtokot. A férfiakat félholtra verték, a nőket megerőszakolták. Az állatokat elhajtották, felgyújtották a házat; alig maradt belőle valami. Tatárék előtt szabad út nyílt a lakópark felé, de az öreg Tatár halálhírére hazamentek.

A megfogyatkozott Íjász család befogadott pár idegen gyereket a birtokra. A lakóparkban élők egymás között házasodtak. Íjász Matyi például egy Macskássy lányt vett feleségül, de Lengyelékkel is voltak rokoni szálak. Akkoriban egészen jól ment a családnak, még a fennhéjázó Labanczék is tartottak tőlük. Később a népes Török család jelent meg, akik ugyancsak erőszakkal elfoglalták az Íjász család birtokát. Oláhék, Horváthék, Ráczék és Kertészék házát akkor már lerohanták, de ez nem volt elég, az egész lakóparkra fájt a foguk. Rengetegen voltak, és jó sokáig uralkodtak a családokon.

Íjászékat a lakópark többi családja szabadította meg Törökéktől, de nem sokáig tartott a szabadság. A Labancz család feje meg akarta szerezni a legyengült Íjászék maradék vagyonát, hogy szolgasorban tartsa őket. Sikerült is neki, de Íjászék nem adták olyan könnyen. Először a keménykötésű Íjász Feri bokszolt le pár Labancz legényt, de aztán el kellett menekülnie. Később Íjász Lajos vette fel a kesztyűt ellenük, de a lefizetett, nagydarab Oroszi Miki ellen sajnos ő is kevés volt. Labanczék látták, hogy nem könnyű Íjászékat térdre kényszeríteni, ezért kiegyezés lett a vége, a két család egyesült. Labanczék irányítottak, de a közös gazdálkodásból jutott pénz Íjászéknak is, akiket immár békén hagyták. Nagyon értettek a termeléshez, gazdálkodáshoz, amihez a jó föld tökéletes alapot nyújtott. A lakópark egyik legnagyobb, leggazdagabb családját alkották, és ez nem mindenkinek tetszett. Különösen az elnyomott Tóth és Rácz család duzzogott.

A lakópark többi családja között komoly feszültségek alakultak ki, aminek a vége egy óriási tömegverekedés lett. Ebbe kapcsolódott be a falu többi lakója. A Németh és Íjász családot okolták a bunyó kirobbantásával, ezért egy igazságtalan döntés értelmében az Íjász tercia kétharmadát szétosztották a Tóth, Oláh, Rácz és Oroszi család között. Még Labanczék és Lengyelék is kaptak egy darabka Íjász-földet. Egyik családtól sem vettek el ennyi mindent. Az Íjász család szétszakadt, Székelyék házát az Oláh család kapta meg, a lakókkal együtt. Székelyéket kemény fából faragták, de nem örültek a döntésnek.

Némethék a tömegbunyó után nem adták fel. Összefogtak a Csizmadia és a vérig sértett, bosszúra éhes Íjász családdal. Ennek a vége megint egy hatalmas, véres tömegverekedés lett.

Némethék kis híján megnyerték a harcot, de a falu túlsó végében élő, kapzsi Újlaki család hasznot szimatolva beszállt a buliba, és Orosziékkal együtt megint csak jól elagyabugyálták a Németh bandát.

Íjászék a bunyó közben visszakapták telkük egy részét, de a vereség után ezt elbukták. A hatalmat szerző Oroszi család ráadásul rájuk telepedett, és ezt Íjászék nem viselték valami jól. Egy októberi napon pár suhanc Íjász gyerek lapátnyéllel úgy hátba verte a bevodkázva őrködő Oroszi bácsit, hogy az majdnem orra esett. Orosziék erre megtorlásként a siheder fiúkat három napig kukoricán térdepeltették.

Hogy több ilyen akció ne forduljon elő, és hogy csöndben maradjanak, Orosziék taktikát változtattak. Megengedtek bizonyos dolgokat Íjászéknak, akik így egy kicsit jobban, szabadabban élhettek.

Az Íjász gyerekek mindig is ügyesek, eszesek, tehetségesek voltak. Fociban majdnem elverték Némethéket a falubajnokság döntőjében, miután az addigi verhetetlennek hitt bajnokot, Szigetiéket 6-3-ra elkalapálták. Zseniális ötleteikkel sok mindent megváltoztattak a lakóparkban, és az egész falunak rengeteg hasznos találmányt, művészt, tudóst adtak. Páran beházasodtak Újlakiékhoz, elköltöztek a falu másik részébe, és nem tartották a kapcsolatot a család otthon maradt tagjaival.

Orosziék és Újlakiék a győztes falubunyó után összekülönböztek, és ez csak akkor kezdett el enyhülni, mikor az alkoholista Orosziék elszegényedtek.

A gazdag és erős Újlakiék lettek a falu urai, akik jóban voltak a többi gazdag családdal. Megegyeztek Orosziékkal, hogy titokban átveszik Íjászék telkét az addigra csúnyán lezüllött és elszegényedett családokkal együtt. Jól jött, hogy drága családi ereklyéket bagóért megkaptak. Hogy később se jöjjenek rá a turpisságra, nekiálltak az Íjász gyerekeket elhülyíteni. Erőszakos filmeket és szexfilmeket mutattak nekik, rászoktatták őket a drogokra, piára. Nem volt nehéz dolguk, mert Íjászék mindig is szerettek enni-inni, mulatozni. A sok pancsolt löttytől és mérgekkel telepakolt ételektől elsatnyultak, lebetegedtek, utódokat nem akartak és már nem is tudtak nemzeni. A lakópark gazdag családjai alapítottak egy közös gazdaságot, amibe be akarták vonni a szegényeket is, no de korántsem azért, hogy segítsenek rajtuk, hanem hogy még azt a keveset is elvegyék tőlük, amijük maradt. Leginkább Íjászékat használták ki.

Megtörtént az a disznóság, hogy a Németh család egyik tagja megvette Íjászék jószágait és földjeit, hogy folytassa rajta a gazdálkodást, de az állatokat titokban megmérgezte, és a saját állataiból készült rossz, büdös húsokat drágán eladta Íjászéknak. Olyan is előfordult, hogy megvették Íjászék csirkéit, otthon feldolgozták és méregdrágán eladták a családnak. Miután így kifosztották őket, a Labancz családnak zseniális ötlete támadt: uzsorakamatra hitelt adott a beteg, elhülyített, elszegényített Íjászéknak, hogy vehessenek élelmiszert, új autót, új tévét és felújítsák a házat. Persze azt is Labanczéktól és Némethéktől kellett megvenniük. A kölcsönadott pénz így megsokszorozva került vissza a gazdagokhoz a fedezetként szolgáló birtokkal együtt.

Amit nem értek el erőszakkal, az sikerült az eladósítás aljas módszerével. Behozhatatlan fölényük és győzelmük tudatában a gazdagok még ki is röhögték, és naponta megalázták Íjászékat. A család régi nagy telkét bitorló Oláh, Tóth, Rácz és Oroszi család is vérszemet kapott, és összevissza verték az Íjász gyerekeket, akik egyre inkább elmenekültek otthonról, és a gazdagoknál vállaltak cselédmunkát nevetségesen megalázó fizetésekért. Ezzel együtt így is jobban éltek, mint otthon.

A sok kudarc és keserűség után Íjászék mostanában azt fontolgatják, hogy összeszedik a megmaradt családot, mindent bepakolnak a kocsiba, és visszaköltöznek az előző lakóparkba – Törökék és Tatárék mellé.