A legtöbb szülő ódzkodik a orrszívó-porszívó használatától az első találkozáskor, hiszen érthető módon tart attól, hogy kárt tesz gyermekében. Tűnjön azonban bármennyire is drasztikusnak a működése, ez a leghatékonyabb módja az orrtisztításnak, amíg nem képes a kicsi az orrfújásra.
A nátha az egyik leggyakoribb betegség, egy gyermek évente átlagosan hatszor esik át rajta. Azonban bármennyire is banálisnak tűnik, nem árt az odafigyelés, hiszen számos, igen súlyos szövődménye lehet. Amíg tart a nátha és a gyerek orra tele van váladékkal, csak sírással jut elegendő levegőhöz, ami a szoptatás és az alvás minőségét is negatívan befolyásolja. Súlyosabb probléma a felgyülemlett, fertőzött váladék visszacsorgása, esetleg lenyelése. Míg az előbbi hosszan elhúzódó fül-, vagy arcüreggyulladást, addig az utóbbi hányás és hasmenést is okozhat. Tehát minden esetben fontos a váladék eltávolítása a látható és a mélyebben lévő részekből is.
Számos orrszívó létezik a gumis ballonon keresztül az elektromos, kis teljesítményű szerkezetekig, azonban a tapasztalatok és a visszajelzések azt mutatják, hogy ezek hatékonysága megkérdőjelezhető. A legtöbben ezért a hagyományos, porszívóhoz csatlakoztatható változatot részesítik előnyben, mely félelmetesnek tűnő kinézete ellenére kíméletesen, és ami a legfontosabb: hatékonyan képes eltávolítani a pangó váladékot a kicsi orrából.
Sok szülő azért idegenkedik az orrszívó-porszívó használatától, mert a gyermek tiltakozását és sírását látva nem akarja, hogy gyermeke „szenvedjen”. Tény, hogy a készülék zajos és félelmetesnek tűnhet, azonban a kicsi egy idő után jó eséllyel megszokja, illetve maga is felismeri, hogy használata után szinte rögtön megkönnyebbül és több levegőhöz jut.
Számos legenda él arról, hogy a szerkezet károsítja az arc- és koponyaüreget, valamint egyenesen azzal szoktak riogatni, hogy kiszippantja a kicsi agyvelejét. Meg kell nyugtassunk mindenkit, hogy egysszerűsége ellenére remekül kitalálták a orrszívó eszközt és a porszívó szívóerejét „leszabályozva” kíméletesen tisztítja az orrjáratokat. Aki nem hiszi, járjon utána és próbálja ki saját magán.
Betegségtől függően, minden esetben használjuk az orrszívót, ha szörcsög a gyerek, vagy láthatóan váladék van az orrjáratokban, illetve szoptatás és altatás előtt és után is érdemes elvégezni a tisztítást, hogy megkönnyebbüljön gyermekünk.
Használatának módja nagyban függ a gyerek ellenállásától, azonban vajmi sokan ússzák meg az első néhány alkalommal, hogy le kelljen fogni porontyunkat. Ez működhet a klasszikus kézzel-lábbal technikával, törölközőben csavarással, de egyszerűbb a dolog, ha a két szülő együtt lát hozzá a szíváshoz. Megkönnyíthetjük saját dolgunkat, ha valamilyen kevéssé félelmetes kisállatnak „álcázzuk” a berendezést, de jó megoldás az is, ha először magunkon mutatjuk meg a készülék használatát, így nyerve el a kicsi bizalmát. Érdemes váltakozva, az éppen nem szívott orrlyukat szabadon hagyva elvégezni a szívást, így jelentős mennyiségű váladéktól szabadíthatjuk meg a kicsit.
A gyógyulás időszakában azoban már kevés lehet az orrszívó-porszívó ereje, ekkor érdemes gyermekeknek szánt orrsprayt, vagy vizes sóoldatot használni, majd a váladék fellazulását követően elvégezni a szívást.
