Hasmenésről akkor beszélhetünk, ha a napi székelés mennyisége, illetve annak állaga megvátozik. A szakirodalom szerint a gyermekkori hasmenések túlnyomó többsége valamilyen kórokozó által kiváltott betegség. Tehát míg egy baba csak anyatejet, vagy tápszert kap, különösebb események nem szoktak történni a „nagy dolgok” tekintetében. Ezért ha a kicsi még szopizik és ekkor jelentkezik hányásos, hasmenéses állapot, mindennképpen vírusos fertőzésre kell gondolnunk.
Egy másik lehetséges ok, ha a baba a hozzátáplálás időszakában, egy-egy új étel kóstolásakor produkál nem megszokott „végterméket”. Ha a gyemekünknek ebben az időszakban megy a hasa, esetleg épp ellenkezőleg, szorulása lesz, akkor érdemes pár napra felhagyni a próbálkozással és visszatérni a csak anyatejes táplálásra. A hasmenés ekkor ugyanis egy esetleges allergia jele is lehet. Figyeljün arra is, hogy az elfogyasztott étel milyen formában „köszön vissza” a pelenkában, hiszen ha gyakorlatilag érintetlenül halad végig a pici tápcsatornájában, akkor valószínűleg még nem elég fejlett az emésztőrendszere és érdemes egy későbbi időpontban próbálkozni a szilárd ételekkel.
Szintén gyakori jelenség a fogzáskor fellépő hasmenés, ami a szokottnál gyakoribb és „szagosabb” székletet eredményez, azonban a fog áttörésével együtt, általában a kóros székelés is megszűnik.
Ahogy egyre idősebb a gyermek és immunrendszere is fejlődik, úgy szervezete is egyre jobban tolerálja a különböző fertőzéseket. Ám ebben a korban is különös figyelmet kell szentelni a higiéniának, hiszen a nem rendesen megmosott gyümölcsök, vagy a koszos kéz és/vagy minden más szájba vétele okozhat hasmenéses tüneteket.
Bármi is legyen azonban a hasmenés oka, járjunk el rendkívül körültekintően a kezelése során. Az első és legfontosabb, hogy gondoskodjunk a megfelelő folyadékpótlásról, hiszen a sűrű, vizes székelés – különösen ha hányással párosul – felboríthatja a kicsi kényes folyadékháztartását és kiszáradáshoz vezethet. Ebben az esetben azonban pótolni kell az elektrolitokat is, amit bármely gyógyszertárban, ízesített porok formájában is megtalálunk.
Enyhe tünetek esetében csecsemőknél a folyadékpótlást a táplálás újrakezdésével kell folytatni, elfelejtve azt a régi tévhitet, miszerint koplaltatni kell a gyereket, hiszen az a bél nyálkahártyájának elhúzódó gyógyulását eredményezheti. A csecsemő korú gyermekeknél tehát az anyatejet, vagy a tápszert a folyadékpótlás alatti, illetve a hasmenés előtti gyakorisággal adjuk, mely segíti a bélmozgást és pótolja az elvesztett folyadékot is. Nagyobb gyerekeknél bevált – és ilyenkor adható étel – a háztartási keksz, reszelt banán vagy alma, főtt répa, rizs.
Fertőzéses hasmenés esetében a hasfogókat a hiedelmekkel ellentétben el kell felejteni, hiszen azok a bélmozgás akadályozásával lassítják a baktériumok, vírusok ürülését és elősegítik azok további szaporodását.
Bármennyire is hatásosak lehetnek azonban az otthoni módszerek, ha nem javul, vagy súlyosbodik a gyerek állapota, esetleg általunk nem értett tüneteket produkál, mindenképpen forduljunk orvoshoz, hiszen súlyosabb kiszáradás esetén szükség lehet infúziós folyadék- és sópótlásra is.
origo.hu
Mediános manipuláció: módszertani adatok nélkül közöltek torzított Tisza-eredményt
