- Vannak-e, s ha igen, milyen jellegű eredményeket tud hazánk fölmutatni, melyeket az 1989-ben megszületett Gyermekjogi Egyezményben foglaltak szerint elért?
- Az egyezmény elfogadása és aláírása óta létrejött hazai jogszabályok többsége megfelelően figyelembe veszi a gyermekek jogait, az egyezmény alapelveit. Közülük is kiemelkedik az 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény, amely európai mércével is igen korszerűnek mondható. A jogok érvényesülése terén ugyanakkor sok a probléma. A gyermekek elleni erőszak esetén az eljárások például gyakran aránytalanul elhúzódnak, jelentős lelki fájdalmat okozva az érintett gyermeknek, válóperek esetén pedig elhelyezésükről akár évekig is veszekedhetnek a szülők. Ez egészen biztosan sérti a gyermekek legfőbb érdekét, melynek figyelembe vételét az egyezmény előírja. Ezekben az esetekben gyakran a megfelelő rehabilitációs lehetőségek is hiányoznak a gyermekek számára.
- Gyermekszegénység tekintetében hol helyezkedik el Magyarország a régió más országaihoz képest?
- Egy 2010. évi UNICEF jelentés szerint, amely 24 OECD tagállamot vizsgált, Magyarország a középmezőnybe tartozik gyermekszegénység terén a kedvező adózásnak és a segélyeknek köszönhetően. Tegyük hozzá, ez a felmérés még a válság előtti adatokat használt. Ugyanez a jelentés azt is vizsgálta, hogy mekkora a különbség az átlagos és a legrosszabb helyzetű gyermekek között, s arra a következtetésre jutott, hogy jelentős egyenlőtlenség tapasztalható a gyermekek között. Mi a lakás- és otthoni tanulási körülmények, valamint az egészségi állapot (egészségügyi panaszok, táplálkozás) tekintetében a rangsor végén, a 21-24. helyeken végeztünk. Egy 2009-es adat szerint pedig a gyermekek tizenöt százaléka olyan családban él, ahol senkinek nincs munkája.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!