A PCO (policisztás ovárium szindróma) egy rendkívül összetett anyagcserezavar, mely egyes források szerint öt, mások szerint a nők tíz százalékát érinti, nagy részük nem is tud betegségéről.
A jelenleg érvényben levő kritériumok szerint a PCO-s diagnózis kimondásához három kritériumból legalább kettő megléte szükséges. Ilyen kritérium a peteérés, vagy a menstruációs ciklus zavara, a férfihormon-túlsúly tünetei (aknés bőr, erőteljesebb szőrnövekedés, hajhullás, hasi hízás), vagy policisztás ováriumok észlelése a petefészekben.
A PCO felismerése azonban ezek ismeretében sem könnyű, hiszen az egyes betegeken eltérő súllyal, vagy egyáltalán nem jelentkeznek az egyes tünetek. Ezért a diagnosztikai helyett a klinikai tüneteket érdemes figyelembe venni, de ebben az esetben is a hasonló tüneteket okozó betegségek kizárása miatt szükségesek a laborvizsgálatok.
A betegség kivizsgálását alapvetően belgyógyásznak vagy endokrinológusnak kell irányítani, ám a panaszok sokszínűsége miatt több szakterület is bekapcsolódhat a megfigyelésbe. Elsősorban laboratóriumi vizsgálatokra van szükség, ahol a legapróbb hormonváltozásokat is figyelemmel kísérik, valamint az inzulinrezisztencia felismerése érdekében terheléses vércukorszint-mérést is végeznek.
A cikk itt folytatódik.
