Fontos tudni, hogy a bárányhimlő fertőzés egészséges immunrendszerrel rendelkezők esetében sem minden esetben veszélytelen betegség. Szinte minden korcsoportban és élethelyzetben okozhat problémát. Kevesen tudják, hogy veszélyezteti a kismamák és magzatuk egészségét, továbbá esetenként súlyos idegrendszeri és légúti tünetekkel, májelégtelenséggel, baktériumok által keltett felülfertőződéssel járhat. Bár a gyermekkorban ritkábban jár komolyabb szövődménnyel, az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél a betegséglefolyása súlyosabb, akár halálos kimenetelű is lehet. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján a bárányhimlő a megbetegedések 70%-ában óvodás kor végéig fertőzi meg a gyermekeket, és a betegség egyre gyakrabban jár szövődménnyel.
Videó: bárányhimlő csecsemőkorban
A betegség tünetei
A bárányhimlő a leggyakoribb fertőző betegség, a szakértők szerint tízből kilencen átesnek rajta. A fertőzést vírus okozza, ami cseppfertőzéssel terjed. Mivel a bárányhimlő rendkívül ragályos, közösségbe (bölcsődébe vagy óvodába) kerülés után a gyermekek nagy része megfertőződik.
A betegség rendkívül ragályos, a fertőzött környezetében szinte mindenki elkapja: cseppfertőzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idő – körülbelül 14-21 nap – után jelentkeznek az első kiütések. A beteg azonban már 1-2 nappal a jellegzetes kiütések megjelenése előtt is fertőz. Ha valaki elkapta a betegséget, általában két hétig, a lappangási idő alatt nem panaszkodik, ekkor a vírusok szaporodnak a szervezetében. Bárányhimlő járványok kialakulása leginkább a téli és tavaszi hónapokra jellemző. A betegség lefolyási ideje 1-2 hét.
Az egész testet beborító, viszkető pöttyök mellett gyakori a nem túl magas láz (37,5-38,5 °C), a gyengeség, étvágytalanság és hasfájás. A bárányhimlős gyermekek a viszketős hólyagok miatt igen nyűgössé, nehezen kezelhetővé válnak, a szájnyálkahárytán jelentkező kiütés a folyadék és táplálék bevitelt is nehezíti. Gyakori tapasztalat az is, hogy családon belül a másodikként megbetegedő gyermeken lényegesen több hólyag jelentkezik, a harmadiknak pedig már a bőre is alig kivehető a sok hólyag miatt.
Milyen szövődményekkel járhat a betegség?
A leggyakoribb szövődmény a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ami gyógyulás után gyakran maradandó hegekkel jár. Súlyos szövődmény lehet tüdőgyulladás, és kevesen tudják, hogy akár szívizom-, máj- vagy ízületi, csontvelő gyulladást is okozhat a bárányhimlő. Az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás. Ez a szövődmény mozgás-koordinációs zavarral jár, az akaratlagos mozgások végrehajtása közben remegés, beszédzavar, hányinger, hányás fordulhat elő. A riasztó jelek ellenére 2-3 hét alatt beavatkozás nélkül gyógyuló betegségről van szó.
Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, és késői idegrendszeri maradványtüneteket eredményezhet.
Létezik védőoltás!
A bárányhimlő elleni védőoltás hazánkban még kevésbé ismert, s a nem kötelező védőoltások közé tartozik. Az élő attenuált (gyengített) vírust tartalmazó vakcina hatékony, tartós immunitás kialakítására alkalmas és kevés mellékhatással jár, melynek alkalmazásával a betegség szövődményeivel együtt megelőzhető. Így az életkor előrehaladtával kialakuló betegség súlyosabb lefolyása kivédhető, valamint a veszélyeztetett csoportokkal gyakrabban érintkezők egészsége is megtartható. Oltással meggátolható a járvány kialakulása gyermekintézményekben és egyéb zárt közösségekben. Alkalmazásával ritkább a felnőttkori övsömör előfordulása, valamint súlyossága csökkenthető. A már bárányhimlős beteg gyógyszeres kezelése indokolt esetekben ún. vírusellenes készítményekkel (aciklovir) történik, s a kiütések megjelenésétől számított 24 órán belül mutat bizonyított hatékonyságot.
