Az élelmiszerekhez hozzáadott adalékanyagokról régóta tudjuk, hogy nem tudunk róluk semmit. Azaz egyet biztosan: szinte minden termékben megtalálhatóak, legtöbbünk számára beazonosíthatatlanok, és ki tudja miket okozhatnak…egy érzékenyebb gyomrú ember jobban teszi, ha nagyítóval vág neki a vásárlásnak, és jócskán szán időt a hadműveletre.
Arról nem is beszélve, ha valakinek különleges étrendet kell tartania: a mogyoróallergiások a legtöbb édességtől retteghetnek, aki pedig laktóz-intoleráns, ne adj’ isten lisztérzékeny, az jobb, ha rögtön indul is a biopiacra, mielőtt megmérgezi magát a boltban található „finomságokkal”. Manapság ugyanis még a sonkába is tesznek tejcukrot, s a liszt sem hiányozhat semmilyen ételféleségből.
Noha mára az interneten elérhető a különböző E-számok kódolása, mégis kevesen lettek szakértők az előre csomagolt ételek terén (ember legyen a talpán, aki arra vállalkozik, hogy egy adalékanyag-listával indul útnak, mikor bevásárol!). De ami a friss zöldségeket és a húsokat illeti: most már azokról sem tudunk semmit, s csak reménykedhetünk, hogy minél kevesebb vegyszer vagy génmódosított izé kerül velük együtt az asztalunkra.
A cikk itt folytatódik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!