Influenza szövődménye is lehet: a tüdőgyulladás

Tévhit, hogy a tüdőgyulladás ma már veszélytelen, antibiotikumokkal könnyedén gyógyítható betegség. Kevesen tudják, de valójában ez a betegség a 10. leggyakoribb halálok világszerte. A tünetekről és a kezelésről dr. Potecz Györgyit, a Dr.Laslo Tüdőközpont tüdőgyógyászát kérdeztük.

családháló.hu
2012. 02. 17. 13:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jellegzetes és nem tipikus tünetek

A tüdőgyulladás – általában – fertőzés következtében alakul ki. A pneumococcusok és az atípusos baktériumok is okozhatnak halmozott megbetegedést kisebb közösségekben, családokban. Tüdőgyulladás vírusos eredetű légúti megbetegedés – leggyakrabban influenza – szövődményeként is jelentkezhet, ezeket gyakrabban okozza Staphylococcus. A baktériumok által okozott tüdőgyulladások jellegzetes tünetei: a hirtelen kialakuló, magas láz, gyakran hidegrázás, köhögés, rossz általános közérzet, Sápadtság, hányás és hát- és hasi fájdalom különösen csecsemőkorban gyakori. Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám, zavartság alakulhat ki. Az un. atípusos baktériumok által okozott betegség ettől eltérően, alattomosan jelentkezhet- hőemelkedés, fáradékonyság, száraz köhögés, hasmenés, esetleg ízületi fájdalmak bevezető tüneteivel, majd nehézlégzés kialakulásával.

Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás. Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt.Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz.

Vizsgálatok és kezelés

A hagyományos orvosi vizsgálat mellett, tüdőgyulladás gyanúja esetén mellkas röntgenvizsgálata bizonyítja a betegség fennállását. A kezdődő tüdőgyulladás azonban 24-48 órán belül még sokszor nem ad radiológiai eltérést. Emellett a laboratóriumi vizsgálatok is (pl. vérkép, CRP, vörösvértest-süllyedés) közelebb vihetik az orvost a betegség megítélésében.

A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladásokat antibiotikumokkal kezeljük. Gyakran előfordul, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adására kényszerül a kezelőorvos, hiszen általában nem áll a rendelkezésére mikrobiológiai diagnózis, azaz nem tudhatja, legfeljebb csak sejtheti, milyen típusú kórokozó okozhatta a beteg tüdőgyulladását. A tüdőgyulladást kiváltó baktériumok egyik felére hatnak a penicillinek / penicillin-származékok, az atípusos baktériumokra ellen viszont hatástalanok. Ha a beteg állapota súlyos, nincs idő bakterológiai eredményekre várni, empirikusan- azaz „vakon” kell elkezdeni a beteg kezelését, ekkor két különböző támadáspontú, a felmerülő kórokozók mindegyikére ható antibotikumra lehet szükség.

A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális felülfertőzések kezelésére, ill. ennek megelőzése céljából antibiotikum adása szükséges, influenzás fertőzés esetében azonnal megkezdett antivirális kezelés mellett. A lázcsillapítás és a rendszeres folyadékpótlás minden esetben elengedhetetlen

Megelőzés: kinek kötelező a védőoltás?

A tüdőgyulladások teljes biztonsággal nem védhetők ki. A megelőzés lényeges eleme a tüdő és a hörgők egészséges működésének biztosítása. A dohányzás önmagában is krónikus hörgőgyulladást vált ki és tart fenn. Egyetlen szál cigaretta elszívása, órákra megbénítja a hörgőrendszer legfontosabb öntisztító rendszerének, a csillószőröknek a működését, így jelentősen lassítja a beteg gyógyulását. A dohányzás abbahagyása így jelentősen csökkenti a tüdőgyulladás kialakulásának a kockázatát, mivel leszokás után helyreáll a tüdő öntisztuló képessége.

Az influenza elleni védőoltással megelőzhető az influenza fertőzések 50-80 százaléka, és a halálos szövődmények (pl. tüdőgyulladás) akár 90 százaléka is. Ezért minden idős és krónikus beteg embernek évente meg kellene kapnia az influenza elleni védőoltást.

A pneumococcusok okozzák a tüdőgyulladások jelentős részét, és különösen időseknél, valamint krónikus betegeknél igen súlyos lehet a lefolyásuk. A leggyakrabban súlyos tüdőgyulladást okozó, 23 pneumococcus törzs ellen létezik védőoltás, amelyet a krónikus betegeknek, illetve 65 éves kor felett mindenkinek meg kellene kapnia 5 évenként. A pneumococcus elleni védőoltás különösen fontos, gyakorlatilag kötelező lépirtottaknak, illetve sarlósejtes vérszegénységben szenvedőknek.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.